Az utókor temérdek információval rendelkezik a náci Harmadik Birodalom és a második világháború véres, megrázó történetéről. Katonai titkosszolgálatok, történészek, újságírók, könyvtárosok, haditechnikai szakemberek, régészek, amatőr kutatók egész hadserege tanulmányozta a vészkorszakban született, vagy azokra vonatkozó feljegyzéseket. Hadműveleti naplókat, diplomáciai levélváltásokat, katonai jelentéseket, személyes beszámolókat, sajtóanyagokat elemeztek temérdek idő rászánásával, hogy precíz, mindenre kiterjedő képet alkothassanak a nagy világégés történetéről, és rekonstruálhassák azon férfiak és nők élettörténeteit, akik valamilyen módon befolyást gyakoroltak a fegyveres konfliktus cselekményére. Jelentések, könyvek és tanulmányok ezre születtek; a második világháborúról szóló, nyomtatásban megjelent anyagokkal teljes könyvtárakat lehetne megtölteni.
A professzionális vagy amatőr kíváncsiskodók mindent megtettek annak reményében, hogy rekonstruálják az eseményeket, felderítsék a történések mélyén húzódó, rejtett szálakat, ám áldozatos munkájuk sohasem válhatott befejezetté. Ma, hat évtizeddel a békekötések után még mindig vannak sötét rejtélyek, kibogozhatatlan legendák és zavaros mítoszok, melyek kitartóan ellenállnak a racionális elme fejtegetésének. ezek a Harmadik Birodalom törtpénetének megválaszolhatatlan kérdései; akadnak közöttük olyanok, melyeket információhiány miatt nem lehetséges rendezni, mások egész egyszerűen a múlt ködébe vesztek.
