„Riportkönyv, amely jelenünkbe, a való világ sűrejébe kalauzol el. Együttérző szellemi utat kínál, sorsok tükrében láttatja, honnan ered, illetve hová vezet a depresszió, és annak szövevényes, bonyolult világa. A betegekkel folytatott beszélgetései úgy illeszkednek a szakemberektől nyert információkhoz, mint zárba a kulcs. Egyrészt, tényekkel szembesítve ébreszti fel lelkiismeretünket, hogy felismerhessük ezt a betegséget, tudjuk, mi is ez valójában. Mi az „igazi depresszió” és mi nem az. … Ha szemügyre vesszük a könyv „kínálatát”, ráámulunk a gazdagságára. „Földközelből”, kitapintható valóságában ismerhetjük meg azt a „sötét világot”, amelyet a depressziójával sikeresen megküzdő William Styron Nobel díjas író „látható sötétség”-ként aposztrofált. A sötétből kivezető utakra is elkalauzol ez a könyv, és optimista üzenete, hogy a betegséggel való megküzdés ígéretes.”
(Prof. Dr. Bagdy Emőke)
L. Murányi László az élete jelentős részét az újságírásban töltötte. Riporteri munkájáért, 2010-ben, előbb Minőségi Újságírásért-díjat kapott, majd pedig a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ) Bátorság-díjában részesült. Szerzőként, ebben a könyvben sem tesz mást, mint amit korábban, mindig: kérdez. Ez a könyve nem egyszerűen csak egy betegségről, a depresszióról szól. Még csak nem is kizárólag a pszichés betegek különös, nehezen érthető világáról. Egész életünkről, emberségünkről, az ember folyamatosan íródó, önveszélyes modernizációs „kórtörténetéről” is.
