"Az akupunktúra vékony fémtű bejuttatása az emberi szervezet valamely betegségtől érintett részébe" - ezt a pontos meghatározást 158 évvel ezelőtt Laner Antal adta orvos-sebészdoktori értekezésében, melyet az "orvosdoktori babérok előírásos megszerzése végett" kellett benyújtani a Pesti Királyi Tudományegyetemen. Ez a ritka orvostörténeti dokumentum Európában az orvosi értekezések között harmadikként foglalja össze kora legjobb színvonalán mindazt, amit erről az ősi keleti tűszúrásos gyógyászati módszerről tudni lehetett - s ami mostanában, a biológiai, műszaki, matematikai előrehaladással vagy akár a lézertechnikával egyre elterjedtebbé válik. Amíg az orvosképzés szakterületei közé illeszkedhet, addig történetére, hatásmechanizmusára, indikációs skálájára, de veszélyeire és korlátaira is máig figyelemfelkeltően utal ez az egykori disszertáció.
