| Települsszerkezet, városfejlődés |
|
| Általános területi viszonyok, politikai felosztás s a népesség lakhelyei (Láng Lajos - Jekelfalussy József) |
15 |
| Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán (Gergely András) |
20 |
| Az egyesített főváros első polgármesterét beiktató ünnepi közgyűlés jegyzőkönyvéből |
34 |
| A főváros és vidéke (Törs Kálmán) |
37 |
| Pest szabad királyi város az 1870-ik évben (Kőrösi József) |
39 |
| Józsefvárosi polgárok kérvénye a tanácshoz az utak járható állapotba helyezése ügyében |
45 |
| Budapest megszületése (Vörös Károly) |
46 |
| Részeletek a Budapest-fővárosi rendőrségről szóló 1881: XXI. törvénycikkből |
48 |
| Kávéházak (Pásztor Mihály) |
51 |
| Pesti levelek (Krúdy Gyula) |
55 |
| Pest aranykora (Krúdy Gyula) |
58 |
| Tisztifőorvosi jelentés a főváros 1924. I. félévi egészségügyi helyzetéről |
62 |
| Az utcai közlekedés Budapesten (Pásztor Mihály) |
66 |
| Magyarország gazdasági központja (Vörös Károly) |
71 |
| Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében (Ránki György) |
73 |
| Budapest mostohagyermekei (Féja Géza) |
82 |
| Vidéki Magyarország (Vörös Károly - Gergely András - Vörös Antal) |
85 |
| Magyar város 1932-ben (Nagy Lajos) |
89 |
| Fogadó a régi világhoz (Krúdy Gyula) |
96 |
| A népesség mozgásai |
|
| Népességnövekedés, vándorlás, városiasodás (Hanák Péter) |
101 |
| A nagyváros útján (Vörös Károly) |
104 |
| Bevándorlók (Pásztor Mihály) |
107 |
| Paraszt és proletár (Móricz Zsigmond) |
112 |
| Kivándorlás Magyarországról az Egyesült Államokba 1914 előtt (Puskás Julianna) |
115 |
| A kivándorlási törvény parlamenti vitái |
119 |
| 400.000/1904. B. M. számú rendelet. Utasítás a kivándorlásról szóló 1903: IV. törvénycikk végrehajtása tárgyában |
125 |
| Megyei jelentések |
127 |
| A magyarországi kivándorlás gazdasági és társadalmi okairól (Puskás Julianna) |
134 |
| Az uralkodó osztályok kettős érdeke (Rácz István) |
136 |
| Gazdasági hatások (Puskás Julianna) |
142 |
| "Magyarok" és "nem-magyarok" |
|
| A magyar elem s ellenesei (Fényes Elek) |
149 |
| Lakosok (Fényes Elek) |
151 |
| A lakosság etnikai és vallási megoszlása (Katus László) |
155 |
| A nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális helyzete (Katus László) |
161 |
| A magyar uralkodó osztályok és kormányok nemzetiségi politikája (Katus László) |
166 |
| A Lex Apponyi (Dolmányos István) |
170 |
| A nemzetiségi sérelmek konkrét tartalma (Jászi Oszkár) |
173 |
| A nemzeti összetétel változása, az asszimiláció. A vallási megoszlás (Hanák Péter) |
182 |
| A polgári társadalomfejlődés sajátosságai (Hanák Péter) |
184 |
| Gazdaság és nacionalizmus Magyarországon a századforduló körül (Berend T. Iván - Ránki György) |
188 |
| Zsidó indentitás és asszimiláció Magyarországon (Karády Viktor) |
191 |
| A rongyszedő zsidó (Osváth Albert) |
195 |
| A legmodernebb párbaj (Mikszáth Kálmán) |
197 |
| A másokról alkotott kép (Hanák Péter) |
200 |
| Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon (Karády Viktor) |
206 |
| A társadalmi fejlődés közép- és kelet-európai útjai (Berend T. Iván) |
209 |
| A kapitalizmus és a zsidóság (Jászi Oszkár) |
214 |
| A karanténba zárt progresszió (Litván György) |
215 |
| Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon (Karády Viktor) |
216 |
| A zsidók bevándorlása Galíciából és a magyarországi zsidóság (Walter Pietsch) |
219 |
| Politikai és államigazgatási struktúra |
|
| Az állami kapcsolatok rendezése Ausztriával (Csizmadia Andor) |
227 |
| A központi szervek a dualizmus idején (Csizmadia Andor) |
229 |
| A vármegye (Csizmadia Andor) |
231 |
| A törvényhatósági szervezet alapkérdései (Sarlós Béla) |
234 |
| A főispán és a választott tisztviselők hatásköre és feladatai (Sarlós Béla) |
238 |
| A törvényhatósági bizottság és a virilizmus (Sarlós Béla) |
242 |
| A virilizmus kiterjesztése (Sarlós Béla) |
245 |
| A főváros és vidék közigazgatása közötti újabb eltérések (Sarlós Béla) |
247 |
| Hivatal (Móricz Zsigmond) |
251 |
| A magyar közigazgatásról (Bibó István) |
253 |
| Új és régi ember (Mikszáth Kálmán) |
259 |
| A bárány utazása (Móra Ferenc) |
263 |
| Német csemeték magyar honban (Móricz Zsigmond) |
268 |
| A választási rendszer és a Parlament (Szász Zoltán) |
272 |
| A közönyösek tábora (Jókai Mór) |
274 |
| A magyar paraszt (Móra Ferenc) |
281 |
| Napló a szeghalmi választásról (Móricz Zsigmond) |
285 |
| Akiket megválasztottak (Gerő András) |
291 |
| Politikai magatartás és etika (Gerő András) |
300 |
| Kapitalizálódik az ország... |
|
| A parasztbirtok változásai az úrbéri birtok rendezések lezáródása és 1914 között (Orosz István) |
309 |
| Kapitalizálódás, tőkeképződés és Tolna-megyei kisbirtokos nemesség körében (Glósz József) |
312 |
| A parasztbirtok helye az ország birtokrendszerében |
315 |
| A parasztgazdaság munkaeszközei (Varga Gyula) |
317 |
| A pénzcsináló (Jókai Mór) |
321 |
| Áttekintés a főváros gyáriparának helyzetéről és fejlődéséről az 1860-as években |
328 |
| Gyári munkásságunk összetételéről az ipari forradalom időszakában (Lackó Miklós) |
334 |
| A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben (Ránki György) |
344 |
| A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban (Lackó Miklós) |
351 |
| Ipari munkásság és asszimiláció Magyarországon. 1870-1910 (Kende János - Sipos Péter) |
357 |
| A nők foglalkoztatásának demográfiai, gazdasági körülményei Magyarországon az ipari forradalom kibontakozásától az első világháborúig (Koncz Katalin) |
363 |
| A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben (Ránki György) |
374 |
| A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban (Lackó Miklós) |
378 |
| A nők foglalkoztatásának demográfiai, gazdasági körülményei a két világháború között (Koncz Katalin) |
384 |
| Az aranytojást tojó tyúk történezéhez (Szabó Miklós) |
388 |
