Jules Renard írja a naplójában: "Mendez, Ön nem szereti az ironikus embereket, mert játszanak legmélyebb érzelmeikkel. Ez olyan, mintha azt mondaná, ez a papa nem szereti a gyermekeit, mert játszik velük."
Nem árt Karinthy "emberké"-je elé ezt a naplóidézetet feljegyezni! Talán senkinél nem találóbb és igazabb Renard szellemes mondása, mint éppen Karinthynál. Aki az "Így írtok ti"-től az "Így láttátok ti"-n át a "Még mindig így írtok ti"-ig végigkacagta irodalmi karikatúráit, tudhatja, hogy nem csak a rosszat, nem csak a felszínes-jó mögötti modorosságot, nem csak a kontárságot vagy éppen rosszhiszeműséget gúnyolta számtalan ilyen kis írásban, de igen sokszor a világirodalom legnagyobb remekeit is, amiknek értékéhez kétség nem fér: tollhegyre vette. Ilyenkor azonban soha sem azt a remekművet pellengérezte ki, hanem azon keresztül, annak a stílusjegyein egy aktuális napi problémát vagy visszásságot!
