Valaha a magyarság által legkorábban és legsűrűbben benépesített tájegységek közé tartozott; mára olyan szórványvidék, ahol sokszor csak romok, hámló vakolatú középkori templomok emlékeztetnek a múltra. Egy hangulatában, tája karakterében, tárgyaiban máig továbbélő világ sejlik fel Magyar Zoltán e könyvében, amely az utóbbi évek leletmentő folklórgyűjtéseit adja közre a Magyar Népköltészet Tára sorozat korábbi köteteihez hasonló szerkezetben és igényességgel. E gyűjteményben is olyan átfogó gazdagságú népköltészeti hagyományanyag olvasható, amely a folklórkutató számára is csak a tájegység szisztematikus bejárását követően bontakozott ki: megannyi nyelvi ízável, a népi képzelet ezerarcú eredetiségével és olyan foklórjelenségek sokaságával, amelyek a 21. század első éveiben még fellelhetők voltak e Nagyenyed és Gyulafehérvár környéki, az Erdélyi-érchegység keleti peremén rejtőző vidéken. A közel 1200 folklórszöveget tartalmazó gyűjteményt a sorozat profiljának megfelelően részletes elemző tanulmány, a szövegkorpusz használatát segítő tudományos mutatók, továbbá illusztratív képmelléklet teszi még teljesebbé.
