A makramé arab eredetű szó, jelentése fátyol, kendőcske. Ez a kézimunka jóval időszámításunk előtt alakult ki az asszírok rojtcsomózásos technikájából. Európába a mórok hozták be, először Spanyolországban, majd Olaszországban terjedt el, végül az egész európai kontinensen. A 15. században a Riviére kolostoraiban és iskoláiban fiúk és lányok egyaránt tanulták ezt a csomózási technikát.
Akkoriban azonban finom lenszálakat csomóztak, így a legfinomabb csipkék készültek ezzel a technikával (a csipkeveréshez hasonló), ma durva pamutfonalakból, szizálból, kenderből és jutából, valamint szintetikus fonalakból készítik ezeket a szép mintákat. Mivel a makraméból készített tárgy nem rugalmas, leginkább dekoratív faliképek, divatékszerek, táskák, lámpák, függő virágtartók és karkötők készítése jellemző erre a technikára.
A könyv első részében különböző makramécsomókat mutatunk be. A képek és az ábrák segítségével könnyen elsajátíthatjuk ezt a technikát. A könyv második részében tárgyak készítését mutatjuk be lépésről lépésre, amelyeket a technika elsajátítása után könnyen megvalósíthatunk. A makramézáshoz jó szórakozást kívánnak
a Szerzők
