Márai Sándor (1900-1989) ereje teljében lévő középkorú férfiként vállalkozott arra, hogy Füves könyvében közzétegye azon megfigyeléseit és tanácsait, amelyek megkönnyíthetik, illetve értelmessé és tartalmassá tehetik egy művész vagy a műveltséget fontos értéknek tekintő polgár életét. Már az először 1943-ban megjelent kötet ajánlásából is kitűnik, hogy a szerző elsősorban az ókori sztoikus filozófusok (mindenekelőtt Seneca, Marcus Aurelius és Epiktétosz) élet- és világszemléletét tartotta követendőnek, de Márai természetesen saját korának problémáira is reflektált, és gyakorlati tanácsainak javarésze a XXI. század emberének is hasznára válhat. A testi-lelki egészség és a szellemi frissesség megőrzésének Márai-féle "receptje" persze csak azoknak ajánlható, akik készek olykor áldozatokat is hozni egy gazdagabb, teljesebb élet megéléséért.
