A szóbeszéd szerint a Micimackó szövege magyarul jobb, mint angolul, s ez Karinthy Frigyesnek köszönhető. Valószínű, hogy a nálunk kevésbé ismert olasz nevű, amerikai írónő gyermekregényével is ez a helyzet. Karinthy gyermekkori naplójának és a Tanár úr kéremnek az ismeretében talán nem is meglepő, hogy olyan ismerősek mind az alakok - családtagok, barátok, kisemberek -, mind az egyes "naplóbejegyzések" tartalma, melyek mind-mind arról árulkodnak, hogy a Bandinak keresztelt kiskamasz valóban komisz kölök, de ez az egyetlen lehetősége, hogy valahogy eltájékozódjon a nem teljesen érthető és nemigen logikus felnőtt-világban, s hogy helyet-figyelmet-szeretetet csikarjon ki környezetéből.
"Apám eggész uton igen komoj volt, énis. Aszhiszem, mijalatt én magamba azon csudálkosztam, hogyan lehetséges az, hogy egy ártatlan jó gyermekk, a ki mindig azon igyekszik, hogy ojan legyen, mint Antyall - mégis anyiszor kerül slamasztikába és ijen rosz híre van."
