"Mikszáth egész pályáján végighúzódtak a történelmi tárgyú elbeszélések. Nem azért fordult az író bennük a múlt felé, hogy választ kapjon saját korának problémáira: a jelen sivárságából menekülő romantika vetette be magát az eltűnt időkbe. A történelem hitelesítő keret volt csupán a csillogó, harmatos mese számára.
A fekete város azonban éppúgy, mint a néhány év előtti Különös házasság különbözött ezektől a napfényes idilli történetektől; a realista művész igyekezett tudatosítani a történelmi tapasztalat segítségével is saját korát. Ez érteti meg, hogy más volt a konkrét történelmi háttér szerepe Mikszáth romantikus alkotásaiban, s más realista történelmi műveiben. Az említett két regény eszmei tartalma mélyen be volt ágyazva a választott kor történelmi eseményeibe, s A fekete város-hoz is elválaszthatatlanul hozzátartozik a kuruc kori Magyarország. Ennek nem mond ellent, hogy a kuruc kor történelmi eseményei nem játszottak bele közvetlenül a mű cselekményébe: mindvégig háttérben maradtak. Csak távolról látszott az a Magyarország, amelyre ránehezedett az idegen elnyomás, amelynek újból felszakadtak fájó sebei, s ahol keserű szavak szakadoztak fel a jobbak ajkán.
A fekete város volt Mikszáth egyetlen tragikus befejezésű regénye: Fabricziusz Antal és Otrokócsy-Görgey Rozália szép, romatikus szerelme fölött mindvégig ott suhogott valami baljóslatú rém."
