Szöveggyűjteményünkben közreadott tanulmányok legtöbbje azt a célt szolgálja, hogy módszertani segítséget nyújtson a pedagógus számára azoknak a gyermekeknek a fejlesztéséhez, akik valamilyen okból tanulási nehézségekkel küszködnek. Az egyes tanulmányok különböző módszereket tartalmaznak. Ezek kiválasztásánál és alkalmazásánál több szempontot is figyelembe kell venni. Elsősorban a fejlesztendő gyerekek életkorát, képességeinek szintjét, a tanulási nehézségek vélhető okát kell ismerni. De ugyanakkor nem tekinthetünk el attól sem, hogy ismereteink az adott gyermek egész személyiségére is kiterjedjenek. Bármelyik módszert válassza is a pedagógus, az alapelvek tekintetében mégis azokat az általános szempontokat kell alapul vennie, amelyek mindenfajta tanításra-nevelésre érvényesek. Például: csak a könnyebb feladatok megoldása után térjen rá a nehezebb megoldására. Vagy: vegye figyelembe a gyermek addig megszerzett ismereteit, koncentrálóképességének határait, fáradékonyságát és pszichés állapotát stb. A pedagógus legyen tudatában, hogy ezeken a foglalkozásokon nem "játsszunk", hanem "tanulunk", ügyesebbé válunk, "okosodunk", és ezt a gondolatot tudatosítsa a gyermekben is. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert sok pedagógus - a fejlesztő foglalkozást végzők is - gyakran még önmaga előtt sem tisztázza: tudatos és előre megtervezett pedagógiai munkát végez akkor, amikor az iskolaéretlen gyermekből iskolaérett gyermeket nevel, amikor a hiányzó képességeket fejleszti benne, hogy alkalmassá váljék a tanulásra. Az előre megtervezett tudatos és módszeres fejlesztőmunka természetesen nem mond ellent annak a kívánatos követelménynek, hogy a foglalkozások ugyanakkor játékosak, változatosak és érdekesek is legyenek a gyermek számára.
