Előszó
|
5
|
A természettudományos ismeret a világról
|
|
A természettudományok kialakulása
|
7
|
A középkor világképe
|
7
|
Kopernikusz, Galilei, Newton munkássága
|
9
|
A természettudományok kialakulásának kulturális háttere
|
13
|
A klasszikus és modern fizika világképe
|
15
|
A klasszikus-mechanikus természetkép
|
16
|
Speciális és általános relativitáselmélet
|
17
|
Kvantumelmélet
|
19
|
A természettudományok módszere
|
22
|
Az induktivizmus buktatói
|
23
|
Tudományos teóriák és igazolásuk
|
25
|
Különféle bölcseleti nézetek a tudományos tevékenységről és teóriákról
|
27
|
Újabb irányzatok a természetbölcseletben
|
30
|
Popper falzifikációs elmélete
|
30
|
Kuhn paradigmái
|
32
|
Polányi elmélete az ismeret hallgatólagos (tacit) komponenséről
|
34
|
Zárókövetkeztetés
|
35
|
Ellentét vagy harmónia a keresztény hit és a természettudományok világképe között?
|
|
A természettudományos igazságok és a hit igazságainak különbözősége és viszonya
|
37
|
Van-e a keresztény hitnek világképe?
|
38
|
A hézagpótló istenkép elégtelensége
|
41
|
Az első Vatikáni Zsinat tanítása
|
41
|
Az emberi tudás kettős rendje
|
42
|
A zsinati határozatok mai jelentősége
|
43
|
A hit és tudomány radikális elválasztását képviselő irányok
|
44
|
Neo-ortodox protestáns iskolák
|
44
|
Egzistzencialista irányok
|
46
|
A nyelvanalízis iskolája
|
48
|
Kiértékelés
|
49
|
A természettudományos és teológiai tevéeknység hasonló vonásai
|
52
|
A második Vatikáni Zsinat iránymutatása
|
54
|
Nyilatkozat a keresztény nevelésről
|
54
|
Konstitúció az Egyház és a mai világ viszonyáról
|
56
|
Összefoglalás és végkövetkeztetés
|
61
|
A fejlődéselmélet problémája
|
|
A fejlődéstan mint tudományos elmélet
|
63
|
Biológiai osztályozás
|
63
|
Mikrofejlődés és makrofejlődés
|
64
|
A 'biológiai faj' fogalmának nehézségei
|
65
|
Az érvek súlya a mikrofejlődés és makrofejlődés mellett
|
67
|
Evolúció és természetes kiválasztás
|
70
|
Kiértékelés
|
71
|
A fejlődéstan mint teológiai probléma
|
74
|
Ellenvetések a Biblia alapján
|
75
|
Ellenvetések a bölcseleti istentan érvei alapján
|
76
|
Ellenvetések az ember szellemi természetéből
|
78
|
A természetről és a tudományos módszerről alkotott különböző vélemények
|
78
|
A Biblia értelmezése
|
80
|
Az irodalmi műfajok problémája
|
82
|
Két óvatosságra intő megjegyzés
|
86
|
Összefoglalás
|
87
|
Az eredeti bűn és az ember szellemiségének kérdése a fejlődéstan fényében
|
88
|
A modern tudományos világkép és a régi teológiai magyarázat összeegyezetethetetlensége
|
88
|
Poligenizmus vagy monogeizmus?
|
90
|
Az eredeti bűn telógiai magyarázatának vázlata, mely összeegyeztethető az evolúcióval
|
92
|
Eredeti bűn és a Biblia
|
94
|
Az Egyház tanítóhivatalának határozatai az eredeti bűnről
|
95
|
A trentói zsinat
|
97
|
Isten különös módon teremti az emberi lelket?
|
99
|
A hagyományos felfogás gyenge pontjai
|
100
|
Ráhner elmélete
|
101
|
A 'lélek' fogalma a Szentírásban
|
102
|
Az Egyház tanítása a 'lélek'-ről
|
103
|
Teilhard de Chardin szintézise
|
105
|
Fejlődő világmindenség
|
107
|
'Belső' és 'külső' szempontok
|
111
|
Az ember megjelenése
|
113
|
Szellemi és társadalmi evolúció
|
114
|
Az Ómega-pont
|
115
|
Az egyén és a társadalom kölcsönös viszonya
|
116
|
A teremtés és megváltás egységes rendje
|
119
|
Az eredeti bűn és Teilhard szintézise
|
120
|
Krisztus Misztikus Testének történelmi megvalósulása
|
121
|
Zárókövetkeztetés
|
124
|
Irodalom
|
125
|