| Elias és a civilizáció (Hanák Péter) |
11 |
| Bevezetés |
27 |
| Előszó |
87 |
| I. kötet |
|
| A viselkedés változásai a nyugat laikus felső rétegeiben |
|
| A "civilizáció" - és a "kultúra"-fogalom szociogenezisáről |
101 |
| A "kultúra" és a "civilizáció" ellentétének szociogeneziséről Németországban |
101 |
| Bevezetés |
101 |
| A "civilizáció" és "kultúra" ellentétpárjának fejlődésmenetéről |
107 |
| Példák az udvari szemléletmódra Németországban |
109 |
| A középréteg és az udvari nemesség Németországban |
116 |
| Irodalmi példák a német értelmiségi középréteg és az udvari emberek viszonyára |
124 |
| A társadalmi ellentét visszaszorulása és a nemzeti ellentét előtérbe kerülése a "kultúra" és "civilizáció" szembeállításában |
134 |
| A "civilisation"-fogalom szociogenezise Franciaországban |
141 |
| A francia "civilizáció"-fogalom társadalmi eredetéről |
141 |
| A fiziokratizmus és a francia reformmozgalom szociogeneziséhez |
148 |
| A "civilizáció" mint az emberi viselkedés sajátos megváltozása |
162 |
| A "civilité"-fogalom történetéhez |
162 |
| A középkori érintkezési formákról |
172 |
| A viselkedésváltozás problémája a reneszánszban |
186 |
| Az evés közbeni viselkedésről |
206 |
| 1. csoport |
|
| Áttkintés a társadalmi csoportokról, melyekhez az idézett írások szólnak |
227 |
| Kitérő a "courtoisie" és a "civilité" fogalmának felemelkedéséről és hanyatlásáról |
230 |
| Áttekintés az evés "civilizációs" görbéjéről |
233 |
| Kitérő a beszéd udvari modellálásáról |
239 |
| Miként indokolják meg az emberek az egyik magatartásról, hogy "rossz", a másikról, hogy "jó" vagy "jobb"? |
245 |
| Gondolatok az asztali szokásokra vonatkozó idézetekhez |
249 |
| 2. csoport |
|
| A húsevésről |
249 |
| Az evés közbeni késhasználatról |
256 |
| A villa használata evés közben |
261 |
| Változások a természetes intéznivalókkal kapcsolatos beállítottságban |
266 |
| Változások a nő és férfi kapcsolatát illető beállítottságban |
321 |
| A támadókedv változásairól |
352 |
| Bepillantás egy lovag életébe |
370 |
| II. kötet |
|
| Társadalmi változások. Egy civilizáció szociogeneziséről |
389 |
| A nyugati civilizáció szociogeneziséről |
389 |
| Áttekintés az udvari társadalomról |
389 |
| Rövid áttekintés az abszolutizmus szociogeneziséről |
396 |
| A középkori társadalom fejlődési mechanizmusáról |
402 |
| A feudalizáció mechanizmusai |
402 |
| A népesség növekedése a népvándorlás után |
424 |
| Néhány megjegyzés a keresztes hadjáratok szociogeneziséhez |
433 |
| A társadalom befelé terjeszkedik: új szervek és eszközök kialakulása |
443 |
| A középkori társadalom szerkezetének néhány új eleme az ókorhoz képest |
452 |
| A feudalizmus szociogeneziséhez |
460 |
| A Minnesang és a courtois érintkezési formák szociogeneziséhez |
471 |
| Az állam szociogeneziséhez |
503 |
| A feltörekvő királyi ház első állomása: konkurenciaharcok és monopóliumképződés tartományi keretek között |
503 |
| Kitérő: néhány különbség Anglia, Franciaország és Németország fejlődésmenetében |
509 |
| A monopolmechanizmusról |
520 |
| Korai konkurenciaharcok a királyságon belül |
536 |
| Újból megerősödnek a széthúzó erők: a királyi hercegek vetélkedése |
555 |
| Az utolsó szabad konkurenciaharcok és a győztes végérvényes monopolhelyzete |
577 |
| A súlyeloszlás az uralmi egységen belül. Jelentősége a központi hatalom szempontjából. A "királymechanizmus" kialakulása |
592 |
| Az adómonopólium szociogeneziséhez |
645 |
| Egy civilizációelmélet vázlata |
677 |
| A társadalmi kényszertől a belső kényszerig |
677 |
| A messzire tekintés kényszerének és a belső kényszernek a bővülése |
699 |
| Csökkennek az ellentétek, sokasodnak a játékmódok |
704 |
| A harcosok udvarhoz kötése |
713 |
| Az ösztönök letompítása. Pszichologizálás és racionalizálás |
729 |
| Szégyen és feszélyezettség |
754 |
| A felső réteg erősebb kötöttségei. Erősödik a felfelé törekvés |
766 |
| Áttekintés |
788 |
| Jegyzetek |
807 |
