A szerző 15 évi kutatómunkájának eredményét közli ebben a tanulmányban. A magyar történelem ún. „fehér foltjára" világít rá, amikor számos, ezt igazoló irodalommal alátámasztva, valamint helyszíni vizsgálódásai alapján arra a megállapításra jut, hogy az Árpád-házi királyok fővárosa Ős-Buda-vára (Vetus Buda) - Alba Regia - Etzelburg - Herculia - Sicambria - a Pilisben, a Dunakanyarban: Esztergom-Dömös-Dobogókő által határolt területen volt. Ezzel a kérdéssel a múlt század óta napjainkig többen is foglalkoztak, de hivatalos állásfoglalás nem történt ez ügyben. Tanulmányát a szerző 1955-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Történettárának „Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben" címmel, majd a Magyar Tudományos Akadémiának nyújtotta be „Attila és az Árpádok romvárosa a Pilisben" címmel. A szakma (történészek és régészek) felháborodással reagált a szerző állításaira, - két okból is. Először azért, mert az Árpád-házi királyok székhelyét korábban Óbudán, majd Székesfehérváron keresték és vélték megtalálni (Alba Regia), - másrészt, mert a szerző nem volt szakmabeli. A sajtó hosszú éveken keresztül foglalkozott az üggyel. Sok cikk jelent meg a napilapokban, a szerző nevének említésével, vagy anélkül erről a témáról. A szerző 1962-ben először a „Képes Magyarországban", majd 1967-ben a „Budapest" c. folyóirat júliusi számában ismertette rövidítve a tanulmányokban foglaltakat. A külföldi magyar sajtót nagyon érdekelte ez a téma. A hatvanas évektől kezdődően rendszeres írásbeli kapcsolat alakult ki a szerző és a tengeren túl megjelenő magyarnyelvű lapok szerkesztőivel, akik a 60-70-es években folyamatosan közölték a szerző által rendelkezésükre bocsátott anyagot. így Kanadában, az USA-ban, Ausztráliában a „Magyar Élet", a „Magyar Történelmi Szemle" és a „Magyar Múlt" c. lapok. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutatócsoportja 1959 óta, - majd később a visegrádi Mátyás Király Múzeum is folyamatos ásatásokat végez a Pilisben. A feltárt leletanyag hivatalos elismeréséről, kiállításon történt bemutatásáról a mai napig nincs tudomásunk. Németh Péter 1971 óta halott. Nehéz életkörülményei, valamint hirtelen halála nem tette lehetővé, hogy egy rendezettebb, stílusában csiszoltabb munkát hagyjon hátra. Minden igyekezete a kutatás anyagának megbízhatóságára, helytállóságára irányult. Az érdeklődő olvasó megfelelő, eredeti dokumentációkkal, irodalommal alátámasztott anyagot kap kézhez. így módjában van véleményt alkotni a X-XIII. századi pilisi Ó-Budavár létezését illetően.
