A könyv pusztulásról, halálról, szenvedésről szól, s az emberi kitartásról, mely a háború polkában gyakran a túlélés egyetlen eszköze. A birkenaui haláltábor fogyainak története lángolóan fájdalmas és tragikus - nyomában tömegsírokként tárul fel egy sötét korszak, s megnyílik az emberi emlékezet, melyre az azóta eltelt hosszú évek szőttek fekete szemfödelet.
Emlékeznünk kell, soha el nem felejtenünk a névtelen százezreket, akik nem csupán egy igazságtalan rezsim, de nem kis részben az emberi tudatlanság és közöny áldozatai is. Ne feledjük soha: azokat, akik nem ismerik a történelmet, a sors arra kárhoztatja, hogy újra átéljék minden borzalmát.
