Pálfi Károly nyugalmazott református főesperes ritka és különleges gondolatokkal színezett hagyatékát tartja kezében az Olvasó. Bár rendkívül kevés életrajzi adat található a szerzőről, a művei magukért beszélnek.
Pálfi megközelítőleg 1875-1945 között élt. Britanniában tanult, részt vett az első világháború balkáni és olasz harctereinek csatáiban, kiváló kapcsolatokat ápolt a császári családdal, idősebb korában pedig megírta mindazt, amit csak tudott.
1930-ban két kötetben kiadta az I. világháborúhoz vezető út részletes és sokszor zseniális geopolitikai elemzését, melyre ő bennfentesként is ráláthatott, illetve azt, hogyan zajlott az első világégés az ő közvetlen környezetében. Sokszor erősen kritikus hangvételű a leírása, mégis tárgyilagos és információkban bővelkedő a műve.
Ezt követően fogott hozzá a magyar őstörténet és ősvallás feldolgozásához, mely témákról három tanulmányt adott ki 1933-1944 között. Tudása, látása, összefüggéseinek ismertetése teljesen egyedülálló. Például a Biblia ószövetségi részét olyan zseniálisan kódolta vissza a turáni logikára, hogy az szemet kápráztató.
Mindemellett az ősmagyarság közel-keleti kapcsolatait is elemzi a zsidósággal párhuzamba téve, és olyan alapvető dolgokat tisztáz, amelyet a 20. században egyetlen magyarságkutató sem tett meg.
Rendkívül értékesek Pálfi őstörténeti munkái. Helyenként az Olvasó szeme ki fog kerekedni a megállapításoktól.
Hagyatéka két csoportra osztható.
• Van 3 olyan őstörténeti és ősvallási dolgozata, amely igazi kuriózum és legfőképpen ez fogja az Olvasót a karosszékbe szegezni.
• A másik csoportba pedig a Világháború c. két kötetes munka tartozik, amelyik az első világégésről, illetve az odavezető útról szól, személyes élményekkel átszőtt alapos és magas színvonalú kor- és társadalomkép. Ez utóbbi a háború kutatóinak adhat fontos adalékokat.
Most a valaha megjelent összes Pálfi könyv egy kötetbe került.
A kötet szerkesztője (Kozsdi Tamás) Pálfi minden munkájából számos szó szerinti részletet kiragadott, olyan tudásmorzsákat, amelyet külön is megörökítésre méltónak érzett. Ezekből születtek meg a „Pálfi kódok”, amelyeket – több mint húsz sűrű oldalon – e kötet Függelékében találhatunk meg.
Fontos emlékeztetni magunkat, hogy e nagy értékű munkákban olvasottak több ponton is ütközhetnek azokkal az ismeretekkel, amelyeket az általános magyarságismeretben eddig gondoltunk.
Forgassa Haszonnal Minden Magyar Ember!
