|
A magyarság élettörténetének vázlata 1849-ig
|
|
|
A nomád államtól a demokratikus királyságig
|
3
|
|
A nomád-állam
|
|
|
A szentistváni monarchia
|
|
|
Szent István rendszerének bomlása
|
|
|
A magyar feudalizmus
|
|
|
A magyar hűbériség nem képes szervezni a nemzetet a török ellen
|
|
|
A magyar állam összeomlása
|
|
|
A magyarság heroikus erőfeszítései létfenntartásáért és államisága helyreállításáért
|
|
|
Keleti vagy nyugati orientáció?
|
|
|
A török-német egyensúlyozási politika véget ér
|
|
|
Magyarország, mint a Habsburg-monarchia súlypontja
|
|
|
A Habsburgok szociál- és kulturpolitikája
|
|
|
A magyarság szembenáll a nemzetiségek koalíciójával és a császári hatalommal
|
|
|
A szabadságharc bukása
|
|
|
Világostól Trianonig
|
|
|
Magyarország a császári összmonarchiában
|
45
|
|
Különbség az osztrák politika módszerében 1711 és 1849 után
|
|
|
Az egységes Ausztria vezető államférfiai. A Bach-rendszer alkotásai és támaszai
|
|
|
Az abszolút rendszer belső gyöngesége
|
|
|
A magyarság ellenállásának frontjai:
|
58
|
|
Az ókonzervatívek
|
|
|
A magyar középosztály passzív rezisztenciája
|
|
|
Az emigráció
|
|
|
Az abszolút rendszer belső és külső elszigetelődése
|
|
|
Az egységes császári abszolutizmus összeomlása
|
|
|
Kísérlet a 47-es alkotmány visszaállításával
|
|
|
Deák szerint a restitutio in integrum a 48-as törvények visszaállítása
|
|
|
Az ókonzervatív kísérlet bukása; a provizórium
|
|
|
Az emigráció tervei is összeomlanak
|
|
|
A középnemesség anyagilag lejtőre jut
|
|
|
A kiegyező hajlandóság fent is erősödik
|
|
|
Deák nehéz helyzete 1865-ben. A kiegyezés a monarchia erőviszonyainak egyensúlyán épült fel
|
|
|
Magyarország a kettős monarchiában és a hármas szövetségben
|
81
|
|
A kiegyezési mű zátonyai
|
|
|
Az osztrák-szlávok ellenségei a magyar "szupremáciá"-nak
|
|
|
"Revanche pour Sadova"
|
|
|
A belső nehézségek: a pénzügyi helyzet; a Deák-párt dekadenciája
|
|
|
Sennyey vagy Tisza Kálmán?
|
|
|
Deák visszavonul. Tisza Kálmán a hatalom birtokában
|
|
|
Lappangó ellentétek Andrássy és Tisza Kálmán politikai módszereiben
|
|
|
A dualizmus látszólag megszilárdul
|
|
|
A magyar értelmiség kiábrándul a kiegyezésből. A Hatvanhét dekadenciája. A Tisza rendszer válsága és bukása
|
|
|
Az egyházpolitikai reformok
|
98
|
|
Ferenc József kedvetlenül enged a Wekerle-Szilágyi nyomásnak. Bánffy nemzetiségi és közjogi politikája
|
|
|
Magyarország megünnepli ezeréves fennállásának ünnepét
|
|
|
Az osztrák-magyar monarchia és a kiegyezési mű válsága
|
109
|
|
Ausztriában csak a 14. §-sal lehet fenntartani a dualizmust
|
|
|
A szabadelvű párt süllyedése: az erőszak és a korrupció
|
|
|
Bánffy irtó hadjárata a közép-pártok és a nemzetiségek ellen
|
|
|
Az első nagy obstrukció
|
|
|
A Széll-paktum: "jog, törvény, igazság"
|
|
|
Surlódások a kormánypárti frakciók között. A Széll-kormány válsága: a katonai kérdés
|
|
|
Az ellenzék nemzeti irányú követeléseinek teljesítésétől teszi függővé a felemelt újoncjavaslat megszavazását. Az ó-szabadelvűek palotaforradalma Széll ellen
|
|
|
Az obstrukció célt ér: a felemelt újoncjavaslatot visszavonják. Khuen-Héderváry küldetése és bukása
|
|
|
A szabadelvű párt belső széthullása
|
|
|
A chlopy-i hadiparancs
|
|
|
A szabadelvű párt katonai programot dolgoz ki az obstrukció ellensúlyozására
|
|
|
A konfliktus a király és a nemzet viszályává élesedik
|
|
|
Az "erős kéz"
|
|
|
Apponyi kilép a kormánypártból. Az ugrai levél
|
|
|
Apponyi újból megalakítja a nemzeti pártot, Bánffy szintén 67-es alapon az új-pártot. A november 18-i házszabálycsíny. Az ellenzéki szövetség proklamálja a nemzeti küzdelmet Tisza ellen. Apponyi a 48-as pártban
|
|
|
A szabadelvű párt és Tisza István bukása
|
|
|
A kiegyezés válságának okai
|
125
|
|
A zsidóság gazdasági és kulturális előnyomulása
|
|
|
A szociáldemokrácia. A magyar polgári radikálisok
|
|
|
A nemzetiségi kérdés, mint a magyar állam archimedesi pontja
|
|
|
Elborul a monarchia külpolitikai égalja
|
|
|
A nemzetiségek dulakodása Ausztriában
|
|
|
Horvátországban összeomlik az unionista párt
|
|
|
Ferenc József személye
|
|
|
A császári és királyi hadsereg
|
|
|
Az osztrák-magyar kapitalizmus
|
|
|
A világháború előestéjén
|
139
|
|
Kísérletek a monarchia megmentésére
|
|
|
Ferenc Ferdinánd politikája: a trializmus és a demokrácia. Tisza István gróf felfogása és módszere: az erő és a konzervatív gondolat kapcsolata
|
|
|
Andrássy iránya és taktikája
|
|
|
Az ellenzéki többség megindítja a nemzeti küzdelmet a magyar vezényszóért
|
|
|
Imparlamentáris kormány alakul
|
|
|
A "darabontok"
|
|
|
A kormány a radikálisokkal és a szocialistákkal szövetkezik a koalíció ellen
|
|
|
A vármegyei ellenállás ellankad
|
|
|
Fabricius ezredes katonasága az országgyűlés üléstermében
|
|
|
A bécsi paktum választójogi alapon
|
|
|
A koalíció uralma
|
|
|
Az alkotmánybiztosítékok és az iskolai törvények
|
|
|
A koalíciós kormányzat zátonyai. A koalíció válságának elemei: a választójog, a katonai kérdés és az önálló bank
|
|
|
A koalíció bukása. Az ó-hatvanhetes párt restaurálása
|
|
|
A nemzeti munkapárt győzelme
|
149
|
|
A külpolitikai helyzet
|
|
|
Bosznia annexiója
|
|
|
A megtizedelt ellenzék új parlamenti harcra indul a katonai javaslatok ellen
|
|
|
Kísérletek az obstrukció elszigetelésére. Merénylet Tisza ellen
|
|
|
Désy panamavádja Lukács László ellen
|
|
|
A törvényszék fölmenti Désyt
|
|
|
Lukács bukása
|
|
|
Tisza István gróf második kormányelnöksége
|
|
|
A központi szövetség diplomáciai vereségei
|
|
|
A balkáni háború
|
|
|
A függetlenségi párt egy része az orosz-francia szövetség felé tájékozódik. Tisza tárgyalása a román komitéval
|
|
|
A magyar történelmi pártok hibái
|
|
|
A szarajevói merénylet
|
|
|
A monarchia külpolitikájának felelőssége a világháborúért
|
|
|
Tisza és a Berchtold-féle ultimátum
|
|
|
Közép-Európa felbomlása és a történelmi Magyarország összeomlása
|
185
|
|
Kitör a világháború
|
|
|
Az olasz semlegességi tárgyalások
|
|
|
A pártközi béke meglazul, az ellenzék akciót kezd a kormány ellen
|
|
|
Károlyi és csoportja elszakad a függetlenségi párt zömétől
|
|
|
A közép-európai szövetség letöri Romániát
|
|
|
A központi hatalmak és Wilson elnök békeakciója meghiúsul
|
|
|
A korlátlan búvárhajóharc
|
|
|
Amerika hadüzenete. Az orosz forradalom
|
|
|
Tisza István bukása
|
|
|
A választójogi kormány
|
|
|
A fáradtság és gyöngülés jelei a monarchiában
|
|
|
"Ausztria magtára és kaszárnyája"
|
|
|
A választójogi küzdelem a magyar parlamenti pártok között
|
|
|
A radikális blokk kiválik a kormányból
|
|
|
Károlyi békepropagandája
|
|
|
Béketárgyalás az orosz bolsevikokkal
|
|
|
Wilson 14 pontja. A magyar szocialisták elszakadnak a nemzeti pártoktól
|
|
|
Károlyi a forradalmi erők vezére
|
|
|
Bulgária összeomlása
|
|
|
Megindul az általános bomlás. "Ezt a háborút elvesztettük"
|
|
|
Az összeomlás. Tisza István meggyilkolása
|
|
|
A forradalmi kormány új fegyverszünetet köt. Jásziék nemzetiségi autonómiákkal akarják meggátolni az ellenséges beözönlést
|
202
|
|
A frontkatonaság leszerelése
|
|
|
Csehek, szerbek, románok megszállják az általuk igényelt területeket
|
|
|
A "népköztársaság" kikiáltása
|
|
|
Feltünnek a bolsevikok
|
|
|
A forradalom csődje
|
|
|
Felelőtlen szocializálások
|
|
|
A forradalom bukása
|
|
|
Hazaáruló volt-e Károlyi?
|
|
|
Megalakul a tanácsköztársaság
|
212
|
|
A vörös terror. A falu passzív ellenállása
|
|
|
Ellenforradalmi mozgalmak
|
|
|
A vörös hadsereg sikerei
|
|
|
Ellentétek a volt szociáldemokraták és a kommunisták között. A románok ellen végrehajtott vörös támadás kudarca. A vörös diktatúra bukása
|
|
|
A Peidl-kormányt ellenforradalmi erők eltávolítják. A nemzeti és keresztény irányzat
|
218
|
|
Küzdelem a jogrend helyreállításáért. A pártközi kormány nemzetgyűlést hív össze
|
|
|
A magyar békedelegáció átveszi a békeföltételeket
|
|
|
Horthyt kormányzóvá választják
|
|
|
Simonyi-Semadam Sándor parlamentáris kormányt alakít
|
|
|
A magyar kormány megbízottjai aláírják a békét
|
|
|
A király-kérdés
|
|
|
IV. Károly király első visszatérése
|
|
|
Megalakul a kis-entente. IV. Károly király másodszori visszatérése
|
|
|
Budaőrs
|
|
|
A detronizációs törvény
|
|
|
Az első nemzetgyűlés mandátuma lejár
|
|
|
A választójogi oktroy. Bethlen pártjának győzelme a választásokon
|
|
|
A gazdasági helyzet szanálása
|
|
|
A magyar középosztály anyagi tönkrejutása
|
