1972 októberében az uruguayi Keresztény Öregfiúk rögbicsapata repülőgépen ötfőnyi személyzettel és számos szurkolóval útnak indul Chilébe, hogy megmérkőzzék az ottani Öregdiákok csapatával. A rossz látási viszonyok miatt a gép az Andok egyik csúcsának ütközik, s a roncs lefelé száguld a havas lejtőn, majd megfeneklik a kietlen hómezőn. A pilóta és több utas szörnyethal. Néhányan súlyosan megsérülnek. Élelmük mindössze ennyi marad: kevéske gyümölcsíz, pár tábla csokoládé és pár tubus fogkrém. Vizet a napon olvasztanak a hóból. Meleg ruha, orvosi segítség sehol. Az életben maradtak egy idő után kénytelenek társaik holttestét társaik holttestét megenni. Tizenhatan menekültek meg hetvennapi szörnyű szenvedés árán. A páratlan eset híre 1973-ban az egész világot bejárta, és az erről készült, drámai feszültséggel teli dokumentumregény számtalan nyelven eljutott az olvasóhoz. A könyv alapján nagy sikerű filmet is forgattak, amelyet bemutattak a magyar filmszínházak is.