R. Várkonyi Ágnes tizennégy rövid portré segítségével mesél a szabadságharcról. Találkozhatunk a történelemkönyvekből ismerős alakokkal - Esze Tamással. Béri Balogh Ádámmal, Vak Bottyánnal -, de ennek a könyvnek mégsem ők az igazi hősei, hanem azok a katonai kiképzésben alig-alig részesült közemberek, akik erejüket megfeszítve harcoltak „édes Urukért" - Rákócziért - és a szabadságért. Közéjük tartozott Trencsényi Mátyás, a Szepes várának elfoglalásában kulcsszerepet játszó szabólegény, Koncz Márton, a furfangos molnár, aki a császári seregben kémkedett, és Féli János, aki súlyos sebesülése után sem hagyta el bajtársait, hanem ezreddobosként részt vett a csatákban. R. Várkonyi Ágnes kiemeli az elfelejtett szabadságharcaikat a névtelenségből, és odahelyezi őket megérdemelt helyükre: a hősök közé.
Esze Tamás 7
Trencsényi Mátyás 31
A kolozsvári fiúk 53
A szomolányi felkelő 79
Koncz Márton, a furfangos molnár 101
II. Rákóczi Ferenc 129
Bottyán János 165
Béri Balogh Ádám 191
Az ezer legjobb dobosa 215
Bornemissza János 223
A görgényi vár védői 247
Jávorka Ádám 277
Quis palmam obtinuit? 301
Csobánc megvédése 311
Befejezetlen történet - Utószó 333
