"A konflisból egy tűzoltó főparancsnok lép le, néhány frankot ad a kocsisnak, ez felcsapja "szabad"-ra a zászlót. A tűzoltó monoklival van, és azt vezényli hátra: "Rien ne va plus!" Erre megáll a század. Odajön mosolyogva a hadnagyomhoz: "Adj Isten - mondja -, nincs véletlenül valami illusztrált lapjuk kéznél?" A hadnagyban van humor, azt feleli: "Nincs ilyesmink. Mi ugyanis éppen szomjan halunk." (...) "Á, csakugyan? Nem innának valamit?" "Mit parancsolnak: bort, sört, viszkit? Jégbe hűtve vagy csak úgy?" (...) A század némán, mozdulatlanul állt, csak a páncélüteg működött: ott volt beépítve egy hatalmas fridzsiderjük. Hordókat szedtek le, ettek, ittak. A tűzoltó karórájára néz, és int a kocsisnak. Ez lecsapja a zászlót, ő beül, és kivont karddal vezényel: "Faites vos jeux!" Ott mentek el tiszta feketében, kezükben lakk utazótáska, vállukon szuronyos puska.
(...) A Láthatatlan Légió fekete menetoszlopa rója a sivatagot, harmonikás kíséretével, félelmetes bérkocsijával, néma legénységével, és senki sem sejti, hogy honnan jönnek, hová és meddig mennek..."