Richard Dawkins az oxfordi egyetem Public Understanding of Science (Tudományos Ismeretterjesztési) tanszékének Charles Simonyi professzora, és az oxfordi New College ösztöndíjas kutatója. Az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb evolúcióbiológusa, egyszersmind népszerű író. Tudományos és irodalmi munkássága elismeréseként több helyen is tiszteletbeli doktorrá fogadták. Magyarországi sikerére és elismertségére jellemző, hogy azon kevés szerzők közé tartozik, akiknek magyarul is megjelent minden jelentős munkája: Az önző gén, A hódító gén, A vak órásmester, a Folyam az Édenkertből és a Szivárványbontás. Az Ördög Káplánja érdekfeszítő, személyes hangú válogatás írásaiból, amelynek nyomán kirajzolódik a tudomány egyik legkiemelkedőbb elméjének portréja. A válogatásban munkásságának kulcsfontosságú írásai szerepelnek, melyekhez Richard Dawkins témánként új, a keletkezés körülményeire utaló értelmező szövegeket is írt. Irodalmi értékű tanulmányaiból megmutatkozik széles érdeklődési köre, erőteljes nézeteinek kihívó jellege. Írjon bár az evolúció és az általában vett tudomány jó néhány aspektusáról, elhunyt kollégáiról, a nevelésről, a számítógép és az ember kapcsolatáról, a terrorizmusról és - nem éppen mellékes témaként - a vallásról, stílusa gyakran provokatív, de sohasem enged az intellektuális színvonalból. Nemcsak átadja az ismereteket, hanem egy egységes világkép részeként értelmezi is azokat. Írásainak intellektuális hősei között találjuk Darwin, Jean Henri Fabre, Gregor Mendel, H. G. Wells, T. H. és Julian Huxley alakját. Dawkins néhol modern szerzők mai nézeteivel is vitatkozik, vagy éppen bizonyos társadalmi jelenségeket elemez. Gondolkodása éles ellentétben áll a legtöbb divatos áramlattal, például a New Age miszticizmusával és spiritualizmusával, a posztmodern tudományelmélettel és a zárt, tekintélyelvű, vallásos hittételekre alapuló gondolkodással. Az embert éppen úgy a földi lét részeként szemléli, mint bármely más élőlényt, és ebből a nézőpontból tekintve különös megvilágításba kerülnek a biológia és a tudomány tényei, de még inkább az erkölcs, a filozófia és a vallás. Richard Dawkins, aki híres arról, hogy tántoríthatatlan, sőt könyörtelen, ha a tudomány igazságát és módszereit védi, ebben a válogatásban megmutatja szelídebb, szemlélődőbb arcát is, ami sok olvasóját meglepheti.
Tartalom
A szerző előszava
|
9
|
Az angol kiadás szerkesztőjének előszava
|
11
|
Tudomány és érzék
|
15
|
Az Ördög Káplánja
|
19
|
Mi az igaz?
|
26
|
A szétdarabolt gondolat
|
33
|
Tudomány, genetika és etika. Feljegyzés Tony Blair részére
|
41
|
Esküdtbíráskodás
|
55
|
Kristálygömb és a kristálytiszta igazság
|
60
|
A posztmodernizmus meztelen!
|
67
|
A veszélyes élet öröme: Sanderson, az oundle-i iskola igazgatója
|
76
|
Fény derül majd
|
85
|
Fény derül majd
|
87
|
A győzedelmes Darwin
|
107
|
Az információs kihívás
|
123
|
A génjeink nem mi vagyunk
|
139
|
A Moore-törvény gyermeke
|
143
|
A megfertőzött gondolat
|
155
|
A kínai dzsunka és az orosz posta
|
158
|
Az elme vírusai
|
169
|
A nagy konvergencia
|
191
|
Dolly és a fafejűek
|
198
|
Ideje felébredni!
|
202
|
Mondták nekem, Heraclitus
|
209
|
Douglas siratása
|
211
|
Douglas Adams magasztalása
|
215
|
W. D. Hamilton magasztalása
|
219
|
Kígyóolaj
|
229
|
Még Toszkána köznépe sem
|
239
|
Örvendezés a természet sokszínűségén
|
243
|
A fejleszthető művészete
|
249
|
Hallucigenia, Wiwaxia és barátaik
|
261
|
A humán sovinizmus és az evolúciós fejlődés
|
265
|
Befejezetlen levelezés egy nehézsúlyú darwinistával
|
280
|
Minden Afrikáról és a bennünk élő csodáiról szól
|
287
|
A gének ökológiája
|
289
|
Elhagyva Afrika lelkét
|
292
|
Afrikáról szólok és csodálatos örömeiről
|
295
|
Hősök és ősök
|
299
|
Ima lányomnak
|
307
|
Mit érdemes elhinni, és mit nem?
|
309
|
Jegyzetek
|
317
|
Név- és tárgymutató
|
323
|
Köszönetnyilvánítás
|
331
|