A pénzzel kialakított viszonyunk a lelkünkre is hatással van. Az előrejutáshoz először az alapot kell rendbe tennünk - vagyis elsőként az anyaggal kell tisztába kerülnünk ahhoz, hogy továbbléphessünk a szellemi úton. Ha valóban megértjük és birtokoljuk a pénzt, az a testhez hasonlóan kimondottan hasznos lehet fejlődésünk ösvényén. Ha azonban eluralkodik a szellemen, és megszállottá tesz, a test és a pénz is meggátolja, sőt, akár meg is akadályozhatja az előrejutást. Csak az képes a fejlődésre és az anyag rabláncainak levetésére, aki uralja ezeket a törvényeket.
Ruediger Dahlke tanácsival újfajta pénztudatosságot sajátíthatunk el:
* Felfedi előttünk azokat a törvényeket, amelyek a pénz áramlását befolyásolják: a rezonancia és a polaritás törvényét.
* A könyvben található különleges pénzgörbe segítségével bárki megállapíthatja a bevétele, az erőfeszítései és az életminősége közötti összefüggés természetét.
* Eloszlat számos, a pénzzel kapcsolatos illúziót: például, hogy minél több pénzünk van, annál több szabadidőt engedhetünk meg magunknak.
* Rávilágít, hogy sokak számára a pénz a szeretet vagy a hiányzó biztonság pótléka, s ilyenkor az is előfordul, hogy egy nagyobb örökség függőségi viszonyhoz vezet.
* A pénzzel való helyes bánásmód ötletei és a számos gyakorlat megmutatja, hogyan találhatunk vissza életünk eredeti minőségéhez, és hogyan alakíthatunk ki kiegyensúlyozott kapcsolatot a pénzzel.
Hogy ez a könyv ne csak egy kellemes olvasmányt, hanem életre szóló tapasztalatot is jelentsen olvasóinak, minden fejezet meditációs kérdéssorokat is tartalmaz. Ha megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, és így az elméletet saját személyes lépések és tapasztalatok is kísérik az olvasás során, ez a könyv akár az életünket is megváltoztathatja, és megszabadíthat régi meggyőződéseinktől és elnyomott érzelmeinktől. Mindez lehetővé teszi, hogy uraljuk a pénzt ahelyett, hogy a megszállottjaivá válnánk.
Tartalom
Pénzt vagy életet?
Használati útmutató a könyvhöz
Rántsa le a leplet meggyőződéseiről!
A pénz hatalma
A rezonancia törvénye
A polaritás törvénye
A pénzgörbe
Idő = pénz = idő?
A pénz minősége
A pénz és az érzések
Az örökség hatalma
A pénz és az emésztés
A 12 emberi archetípus
Spekulációk és a kamatos kamat
Ingatlan- és tőzsdejátékok
A felesleges pénz értelmes elköltése
Hogyan bánjunk a pénzzel és az élettel?
Charlie Chaplin utószava
Ajánlott irodalom
Pénzt vagy életet?
„Ugyan, mit számít a pénz! Egy ember akkor tekinthető sikeresnek, ha az ébredése és az elalvása között azt teszi, amihez kedve van.”
Robert Allen Zimmermann, alias Bob Dylan
Ha a pénzről beszélünk, a lelkünkről sem szabad elfeledkeznünk, még ha ez ma oly kevés embert is érdekel. Ennek a könyvnek a segítségével mindenki tisztázhatja magában, hogyan bánik a pénzzel, és mi az, amin azonnal, illetve hosszú távon változtatnia kell.
Egyik barátom igen találóan fogalmazta meg a probléma lényegét: „Olyan dolgokat veszünk, amelyekre nincs szükségünk, olyan pénzből, amely nem a miénk, és azért, hogy olyan emberek előtt vágjunk fel vele, akiket nem is kedvelünk.”
Egy szerencsétlen helyzetből kiindulva azonban igen könnyű nagyon sok mindent sokkal jobban csinálni. Főleg, ha tudatosította magában, mi mindent tiltott már meg magának a valóságérzékre és a felelősségre hivatkozva. Nem lehet, hogy néha nem kellene ennyire realistának és felelősségteljesnek lennie? Talán azt sem kellene olyan gyakran megkérdeznie: megéri-e, vagy sem? Inkább engedje szabadon a fantáziáját, és törje új ötleteken a fejét. Hagyja, hogy külső és belső képei ösztönözzék, és merüljön le lelke gazdag képi világába, hogy olyan víziókra leljen, amelyeket felszínre hozva, profitálhat belőlük.
A svájci Ueli Prager hosszasan figyelte, hogyan csipegetik fel a sirályok a kenyérmorzsákat. Hogy a sirályok mutatták-e meg neki a kis falatka1 ötletét, vagy ő nézte el tőlük, ma már nem fontos. A lényeg, hogy a férfi ma a híres, sirály cégérű Mövenpick márka tulajdonosa, amit a sirályok látványának hatására teremtett meg a semmiből.
A sikertörténetekben gyakran hallani a nyitottság, a bátorság, a fejlődés és a látomás kifejezéseket. Ezek a történetek olyan emberekről mesélnek, akik a nehézségek ellenére is hűek maradtak a vágyaikhoz, és ahhoz, amit a hivatásuknak éreztek, illetve akiknek volt elég bátorságuk (vagy naivitásuk), hogy az örök aggodalmaskodók figyelmeztetései és tanácsai ellenére is a saját útjukat járják. Mindennek köszönhetően bőséggel és jóléttel teli életet teremtettek maguknak. Követték a látomásaikat és az álmaikat, hittek bennük és saját magukban, amit siker és gazdagság koronázott. Kovács Bözsit és Gipsz Jakabot sokszor csak néhány nem anyagi szempont választja el a sikertől. Egy igazán jó ötletet gyakran automatikusan a megvalósítás követ. A sikert senkiből sem lehet ostorral kiverni vagy kierőszakolni – csak könnyedén lehet megközelíteni. Ahelyett, hogy fáradságos munkával keresnénk meg a pénzt, egyszerűen csak nyerjük, ahogyan azt az olaszok vagy a franciák teszik2. Levethetjük magunkról a pénzkeresés terhét, ha tudatosítjuk, hogy a szabályokat és a korlátokat általában mi magunk teremtjük.
Mit tenne, ha hirtelen nyerne egy millió márkát? Ezt a híressé vált kérdést egyszer Hermann Josef Abs bankárnak is feltették, aki spontán a következőt válaszolta rá: „Nagyon meg kellene húznom a nadrágszíjam.” Minden relatív, ami természetesen a pénzre is igaz. Nem a pénz mennyisége számít, hanem a pénzhez való hozzáállásunk. Akinek magasak az igényei, a bevétele azonban alacsony, boldogtalannak fogja érezni magát. Akinek ezzel szemben alacsonyak az igényei, de magas a jövedelme, elégedett lesz a helyzetével. Az is előfordulhat, hogy X több pénzt keres, mint Y, Y azonban sokkal elégedettebb. Elégedettségünket a messzemenőkig mi magunk befolyásoljuk, méghozzá elsősorban azzal, hogy kivel hasonlítjuk össze magunkat.
Gyermekkoromban egy északnémet nagyvárosban éltem, majd a nővéremmel együtt egy kis bajor faluba költöztünk. A parasztgyerekkel összehasonlítva igen sok zsebpénzt kaptunk, ami egyáltalán nem tett minket boldoggá, sőt, állandóan mérgesek voltuk, mert anyánk új házasságából született fiatalabb féltestvéreink még nálunk is többet kaptak. Ahelyett tehát, hogy a falubeli gyerekekkel hasonlítottuk volna össze a helyzetünket, és csodálatosan éreztük volna magunkat, mi inkább a kistestvéreinket irigyeltük, és így tudattalanul is a nyomorult és irigy mellőzöttek érzése mellett döntöttünk. Ezt ma is rengeteg ember teszi.
A pesszimista hozzáállás életigenlő felfogássá is alakulhat, amiben többek között ez a könyv is segíthet.
Bolygónkon végtelenül sok hely van, végtelenül sok különböző pénzügyi helyzetben élő emberrel. Aki Zürichben még a félretett pénzével is szegénynek számít, Balin még mindig lehet gazdag. Aki havonta ötezer eurót keres, a világ számos táján szépen élhet belőle, de lehet, hogy pont ott nem, ahol született. A világ számos részén még egy kisebb nyugdíj is szép bevételnek számítana. Az, hogy mennyire érezzük gazdagnak magunkat, elsősorban rugalmasság és hozzáállás kérdése. A puszta számokat nézve tehát elképzelhető, hogy egy másik országban gazdagabb életet élhetnénk. Azt azonban ne felejtsük el, hogy a problémáinkat mindenhová magunkkal cipeljük. Szegénységtudatunk is mindenhová velünk utazik, és megmagyarázza, miért hiúsulnak meg költözési próbálkozásaink. A belső problémák csak ritkán oldódnak meg egy egyszerű költözéssel; belső változással és megfelelő átgondolással azonban annál inkább.
Ugyanez mondható el a befektetésekről is. Ma már számtalan lehetőség kínálkozik arra, hogy az ugyancsak megszámlálhatatlanul sok életérzés valamelyikét átéljük. A lélek számára legkellemesebb pénzbefektetési mód természetesen az, amiben örömünket leljük. Amit a saját és mások lelkének fejlesztésébe fektetünk, az abszolút válságbiztos, és még a halálunk után is megmarad. Ebből a szempontból ideális befektetésnek számít egy pihentető nyaralás, vagy az, ha ápoljuk önmagunk vagy a családtagjaink lelkét. Az időskorra való felkészülés legjobb módja egyébként is az, ha sikerül boldogan megöregednünk. Ettől függ ugyanis az is, hogy milyenek lesznek a nyugdíjas éveink. Ha majd az a felirat áll a sírunkon, hogy „Még akkor is élt, amikor már meghalt!”, garantáltan mindent kihoztunk az életünkből.
Természetesen a pénznek is elegendőnek kell lennie, ez azonban nem a gazdagságon múlik, hanem például azon, hogy legyen egy munkánk, amely örömet okoz, és beteljesíti a vágyainkat. Egy ilyen munka biztosítja a megfelelő díjazást, és sikerhez vezet. Aki örömmel végzi a munkáját, kevésbé kell megdolgoznia a pénzért, és több örömben lehet része. A vagyonunkat bármikor elveszíthetjük, saját lelkünk vagyonát azonban sohasem.
