A Krizantém és kard a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa,
mégsem egy száraz tudományos
munka. Szórakoztató, olvasmányos
formában vezet be Japán politikai,
vallási és gazdasági életébe a feudalizmus korától kezdve a modern
iparosodáson át egészen a második
világháborúig. Bepillantást nyújt a
japán emberek mindennapjaiba,
az etikett, a szexualitás, a házasság
és a gyermeknevelés pillanataiba
éppúgy, mint a gésák és az örömlányok világába. Az elmúlt 50 évben
Japán ugyan rengeteget változott,
de Benedict számos állítása, mely a
japán emberek érzelmi világára és
a magatartásuk hátterében álló motivációkra igyekezett rávilágítani,
mind a mai napig helytálló. Ez a nagyszerű könyv azonban nem talált kedvező fogadtatásra Japánban. A tudományos világ nehezen tudta elfogadni,
hogy egy amerikai nő, aki nem hogy a nyelvet nem beszéli, de soha még
csak a lábát sem tette be az országba, bármi érdemlegeset tudjon mondani
Japánról. Több mint fél évszázadot kellett várni az első olyan könyv
megjelenésére, amely érdemeinek megfelelően méltatja Benedict munkásságát.
Ez a könyv A Krizantém és kard újrafelfedezése, Mori Szadahiko műve.
A két könyvnek egy kötetben való megjelentetésének célja, hogy segítsen
helyesen értelmezni Benedict írását, és ezen keresztül a japán kultúrát.
Ruth Benedict elméletei jelentős hatást gyakoroltak a kulturális antropológia későbbi
fejlődésére. A kulturális relativizmus híveként az emberiség sokszínűségét és a tolerancia szükségességét hangsúlyozta műveiben.
Tartalom
Előszó a magyar kiadáshoz 7
Prónai Csaba: Távol és mégis közel. Ruth Benedict és Japán 9
Ruth Benedict: Krizantém és kard
- A Japán kultúra mintái -
Köszönetnyilvánítás 23
1. A feladat: Japán 25
2. A japánok a háborúban 37
3. A megfelelő hely elfoglalása 51
4. A Meidzsi-reform 73
5. A korok és a világ adósa 87
6. Az egy tízezred visszafizetése 99
7. Nincs nehezebb a girinél 113
8. A név megtisztítása 121
9. Az emberi érzések területe 141
10. Az erény dilemmája 153
11. Önfegyelem 175
12. A gyerek tanul 191
13. A japánok a vereség után 221
Mori Szadahiko: A Krizantém és kard újrafelfedezése
Bevezetés. Miért érdekes a Krizantém és kard? 237
1. A Krizantém és kard felépítése
A cím - már Itt Is felmerül egy fontos kérdés 239
A Krizantém és kard mint rendszer 243
2. Ismeretlen világ feltárása
A „kulturális minta" kifejezés használata nélkül beszél a „kulturális minta" fogalmáról 247
A statisztikai módszerek alkalmazásának hiánya 250
Ű j fogalmak rögzítése 252
3. Öntőforma és térkép
A „gyermeki odaadás" fogalmának újraöntése 257
A japánok a dzsint elvetették, és megőrizték az „osztályrendszert" 239
A 3. fejezetben szereplő "térkép" metafora 261
A 4. fejezetben szereplő "térkép" metafora 262
A Japánok ambíciói 264
Kényszerítő erő és hajtóerő
Két dimenzió 267
A hűség és a gyermeki odaadás kényszerítő erejének és hajtóerejének oldala 270
A giri és a szégyen hajtóereje 273
Függelék 279
Az összehasonlító kultúra nézőpontja
A kapcsolat Whorf nyelvi relativitás tételével 283
Példák a természet felszeletelésének japán és amerikai módjában mutatkozó jelentős különbségekre 286
Senki által nem ismert téma tárgyalása 293
Az emberi érzések területe című fejezet szerepe
A kérdésfelvetés módja ebben a fejezetben 295
Még egyszer a "térkép" metaforáról 297
A "kard" felé történő rávezetés 299
A szégyen kultúrája
A félreértelmezett szégyen kultúrája 303
Benedict vajon lenézte a szégyen kultúráját? 306
Az erény dilemmája 308
A japánok eredetisége
Kétféle önfegyelem 313
A jártasságot célzó nevelés sajátosságai 314
A szégyen kultúrájában élve felülemelkedni a szégyen kultúráján 317
Mester - nemzeti támogatást élvező, irányított álgéniusz 320
A "krizantém" és a "kard"
A tulajdonképpeni konklúzió 329
A színlelt szabad akarat 332
Felelősségteljesség 336
Benedict tévedése 341
Epilógus
Fiatal olvasók, szárnyaljátok túl a Krizantém és kardot! 345
Szójegyzék 347
