Előmagyarázkodás |
11 |
AZ ÓKOR |
13 |
A számírás előtt |
15 |
Mezopotámia |
17 |
A 60-as számrendszer |
17 |
A mezopotámiai számolástechnika |
21 |
A babiloni aritmetika |
24 |
A babiloni algebra |
27 |
A babiloni geometria |
32 |
Egyiptom |
35 |
Ó-Egyiptom történetének áttekintése |
35 |
A matematikai tartalmú egyiptomi papiruszok |
36 |
Az óegyiptomi számírás |
40 |
Az óegyiptomi számolás |
44 |
Az óegyiptomi geometria |
56 |
Az óegyiptomi algebra |
59 |
Görögország |
62 |
A krétai és a mükénéi kultúra |
62 |
Az ógörög számírás és számolás |
69 |
A görög matematika alapjainak lerakása |
74 |
Thalész |
74 |
Püthagorasz és a püthagoreusok |
78 |
A püthagoreusok zeneelmélete |
81 |
A püthagoreusok számelmélete |
85 |
A püthagoreusok geometriája |
94 |
A kockakettőzés, körnégyszögesítés és szögharmadolás |
101 |
A híres ókori görög feladatok |
101 |
Hippokratész |
101 |
Hippiasz |
106 |
Deinosztratosz és Menaikhmosz |
107 |
Arkhütasz |
114 |
Arkhimédész, Eratoszthenész és Apollóniosz megoldásai |
119 |
A bizánci Philón |
123 |
Nikomédész |
124 |
Dioklész |
127 |
Muhjiaddín al-Magribi (1260 körül) kockakettőzése és Bolyai János (1802-1860) szögharmadolása |
128 |
Az euklideszi szerkesztéssel való megoldhatóság |
130 |
A nagy görög matematikusok |
134 |
A knidoszi Eudoxosz |
134 |
Az alexandriai Eukleidész |
144 |
Egy kis nem felesleges filozófiai kitérő |
167 |
A filozófia és a matematika |
172 |
A szürakuszai Arkhimédész |
178 |
A pergéi Apollóniosz |
215 |
Miért állt meg az ógörög matematika fejlődése? |
236 |
A görög csillagászok "trigonometriája" |
241 |
A görög csillagászat kezdetei |
241 |
A szamoszi Arisztarkhosz |
243 |
Az ógörög trigonometria |
244 |
A kürénéi Eratoszthenész |
251 |
Poszeidóniosz |
253 |
Hipparkhosz |
254 |
Az alexandriai Menlaosz |
256 |
Ptolemaiosz Klaudiosz |
263 |
A görög matematika hanyatló kora |
268 |
A görög hétköznapok matematikája |
268 |
Az alexandriai Hérón |
269 |
Az alexandriai Diophantosz |
273 |
Az alexandriai Papposz |
279 |
Az antik görög geometria színpadán legördül a függöny |
287 |
A KELETI KÖZÉPKOR |
293 |
Kína |
295 |
Történelmi vázlat matematikai vonatkozásokkal |
295 |
A kínai számírás |
305 |
A Szuan csing |
310 |
Van Hsziao-tung |
337 |
Csin Csiu-sao |
338 |
Szun-ce |
340 |
Csang Csiu-csien |
340 |
Csen Luan |
342 |
Li Je |
342 |
Csu Si-csie |
343 |
Jang Huj |
344 |
A kínai mértékegységek |
344 |
A kínai matematika korszakai |
346 |
India |
348 |
India ősi kultúrája |
348 |
Az indoárja kultúra |
351 |
A hindu számírás |
355 |
Az indiai számírás elterjedése. A magyar számírás |
359 |
A hindu matematika |
362 |
Árjabhatta |
364 |
Brahmagupta |
366 |
Ácsárja Bhászkara |
369 |
Srínivásza Aijangár Ramanudzsan |
376 |
Az arabok |
380 |
A kultúramentő arabok |
380 |
Rövid történelmi vázlat |
381 |
Az arab matematika korszakai |
387 |
Az arab matematikusok |
387 |
Al-Hvárizmi |
387 |
Ibn Turk al-Kutalli |
395 |
Abu Kámil |
395 |
Szábit ibn Kurra |
395 |
Al-Battáni |
397 |
Abul-Vafa |
399 |
Al-Karadzsi |
400 |
Al-Bírúni |
400 |
Al-Haiszam |
402 |
Ibn Júnisz |
405 |
Al-Bagdádi |
405 |
Omar Hajjám |
405 |
Násziraddín at-Túszi |
409 |
Al-Kási |
414 |
A maják |
420 |
A maja számírás |
420 |
AZ EURÓPAI MATEMATIKA KÖZÉPKORA |
433 |
A középkori Európa |
435 |
Valóban olyan sötét? |
435 |
Az V-IX. század kiemelkedő matematikusai: Boethius, Beda Venerabilis, Alcuinus, Gerbert |
436 |
Európa megérett a tudományok befogadására |
445 |
A matematika reneszánsza |
468 |
A reneszánsz kori matematikusok: Regiomontanus, Chuquet, Widmann, Luca Pacioli stb. |
468 |
Európa új matematikát teremt |
527 |
A barokk kor kultúrtörténeti áttekintése |
527 |
Tárgyalásmódot változtatunk |
537 |
A MATEMATIKA FŐBB ÁGAINAK FEJLŐDÉSE |
539 |
A geometria |
541 |
A projektív (szintetikus) geometria |
541 |
Az analitikus geometria fejlődése |
560 |
A differenciálgeometria |
580 |
A szintetikus és az analitikus geometria házassága |
596 |
Az analitikus geometria és a vektorok |
601 |
A geometria axiomatikus megalapozásának története |
605 |
A topológia fejlődése |
646 |
A diszkrét geometria |
662 |
A matematikai analízis története |
663 |
A függvényfogalom fejlődése |
697 |
A sorelmélet fejlődése |
702 |
A differenciálhányados fogalmának fejlődése Euler után |
706 |
Az integrál fogalmának fejlődése Leibniz és Newton után |
711 |
A differnciálegyenletek |
715 |
A variációszámítás kialakulása |
723 |
A számelmélet fejlődése |
727 |
A számfogalom kialakulása |
727 |
A számelmélet néhány problémája |
734 |
Az algebra fejlődése |
744 |
A halmazelmélet kialakulása |
768 |
A valószínűségszámítás fejlődése |
783 |
A számítógép-tudomány fejlődése |
795 |
Utószó |
809 |
Felhasznált és ajánlott irodalom |
811 |
Névmutató |
819 |