India ősi eposzának, a Mahábháratának a középpontjában öt királyi testvér, a Pándavák története áll, akik unokatestvéreikkel rivalizálnak a királyság trónjáért. Küzdelmükben Krisna segíti őket, aki szintén nagy hős és király, valamint emberi Avatár, Isten „alászállása” vagy megtestesülése is. A Mahábhárata részét képezi a Bhagavad Gítá, vagyis az „Úr Éneke”, mely Krisna tanítása meghitt barátjának és tanítványának, Ardzsunának, az eposz csúcspontját jelentő nagy csata kezdetén.
Számtalan kereső nem csak ihletet és vigasztalás talál a Gítában, hanem világosan megfogalmazott spirituális elveket is, amelyeket minden belső és külső helyzetben alkalmazni tud. Az élet valóban olyan harc, mint amilyennel Ardzsuna is szembenézett, és Krisna valóban megtanítja, hogyan lehet szembenézni, megküzdeni és megnyerni ezt a csatát. A Bhagavad Gítá tanítása a szeretet, az odaadás és az önátadás, valamint a cselekvés dinamikus jógája, amely csak akkor lehetséges, ha szeretetben élünk. Ez lényegében Sri Chinmoy saját tanítása is egyben– mely ősi, modern és időtlen.
Saját felismerése révén képes betekintést nyerni a spiritualitás ezen ősi indiai kincsestárába, és egyben a mai keresők szükségleteibe és törekvéseibe is. Az évezredekkel ezelőtt tanított igazságokat sikerül neki a mai életünk számára úgy közvetítenie, hogy azokat megérthessük, értékelhessük és használhassuk. Kifejezésmódja újszerű és hatásos, ugyanakkor lírai és lélekkel telített is, amilyen csak egy olyan spirituális Mester lehet,
aki egyben költő is.
