A fantasy műfajának egyre gyarapodó rajongói örömmel vehetik kézbe ezt a könyvet. Szerzője az angliai Oxfordban él és jelenteti meg a lovagregék és mesék világát felidéző, Tolkien és a Gyűrűk Ura irodalmi hagyományát ápoló műveit. Az Édenkert Háborúja egy nagyobb ciklus, az Albion Dala című trilógia első kötete. A történet elbeszélője és egyik főszereplője Lewis, az ágrólszakadt, nyápic amerikai ösztöndíjas, kelta tudományokkal foglalkozó oxfordi diák, a másik a barátja és ellentéte, a délceg, dúsgazdag, elkényeztetett, történelem szakos Simon. Kalandjaik sorozata egy újsághírrel kezdődik, amely egy kétezer éve kihalt bölényfajta skóciai felbukkanásáról tudósít. A modern élettől megcsömörlött Simon ráveszi barátját, hogy a helyszínre siessenek, ott egy ősi földhalom átvizsgálása közben Simonnak titokzatos módon nyoma vész. Mint utóbb kiderül, átjutott a kelta mítoszok Másik Világába, amely a mienkkel párhuzamosan létezik. Erről a különc oxfordi professzor, Nettleton világosítja fel az értetlen Lewist, aki azután a professzor segítségével Simon nyomába ered. Az univerzumok közti átjáró túloldalán egy tisztább, természetközelibb, de egyben nyersebb világba csöppen, a kelta harcosok közé, akik között felismeri Simont. Itt mások az idő törvényei, barátja az eltűnése óta eltelt néhány hét alatt négy évet élt át, és tekintélyt vívott ki a király csatlósai között. Most éppen megölte az ellenség bajnokát, de a levágott fejet Lewis kezébe nyomja. A rátukmált, neki hazudott hőstett megpecsételi Lewis sorsát: most már neki is hacossá kell válnia. Hét év alatt tökéletesen beilleszkedik a kelta világba, és amikor föltámadnak az alvilág erői, hogy végromlásba taszítsák a mitikus Albiont, fontos szerepet kap a Jó és a Rossz küzdelmében.
