| A szerző előbeszéde |
5 |
| Csakis könnyedén |
7 |
| Beköltözött egy nagy fa odvába |
9 |
| Fizessétek hát meg a szeder árát! |
11 |
| Hagyjuk mára a filozófiát! |
13 |
| Nézzétek meg jól a pogácsát! |
15 |
| Általában elég egy pofon |
17 |
| Mi ez itt? Élet vagy halál? |
19 |
| Utálatos, ronda állat a test! |
21 |
| A rigmust húzták elő |
23 |
| A Tanítást akarom! A tanítást! |
25 |
| Buddhává válnak - ha akarnak |
27 |
| Semmi szentség nincs a Tanításban? |
29 |
| Mit ugrálsz itt, te kerge kecske? |
31 |
| Hajszoltad a buddhaságot? |
33 |
| Miért is buddhisták? |
35 |
| Ne lepődj meg, megverlek megint! |
37 |
| Lehet, hogy nem is Ming vagyok? |
39 |
| Látod már az utat a nirvánába? |
41 |
| Egy kis semmi a víz alatt |
43 |
| A világvége ostobaság |
45 |
| Nekem éppenséggel a talpamban van |
47 |
| Eltűnődött a világ tágasságán |
49 |
| Megbeszéltük az örökkévalóság titkát |
51 |
| A lélek tehát tökéletes |
53 |
| Azt csináltok, amit akartok! |
55 |
| Mily nagy veszedelem az ostobaság! |
57 |
| Elröppen, mint egy szépséges madár? |
59 |
| Kutyamód eléje heveredett |
61 |
| Sarkában a halál |
63 |
| Az erény, mint könnyű járás csupán |
65 |
| A Tanítás nem répa! |
67 |
| A szalmakutyák maradnak |
69 |
| Feltaláltad a macskát, jó apát! |
71 |
| Most tehát elmegyek! |
73 |
| Bizonyára elröppent valahová |
75 |
| Az elme önző és akarnok |
77 |
| Nincs már messze a buddhaság |
79 |
| Az ember az elme játékszere csupán |
81 |
| Maga a köznapi élet a Tanítás |
83 |
| Nem állítok a kutamhoz gémet! |
85 |
| Világosodj meg egészen! |
87 |
| Hol lelhető föl a bölcsesség, apát? |
89 |
| Ez a költő nem írt egyetlen sort sem |
91 |
| Láttatok-e már nyűgös szalmakutyát? |
93 |
| Láttatok-e már bárgyú szalmakutyát? |
95 |
| Láttatok-e már hamis szalmakutyát? |
97 |
| Gyakran visel koldusgúnyát |
99 |
| Gyakran lötyög rajta a cifra köntös |
101 |
| Ki vagyok én? |
103 |
| Ki vagy te? |
105 |
| Ne sok pénzed legyen, hanem elég! |
107 |
| Hevítettem, merítettem, formáztam |
109 |
| Messzire nézz, az égre fel! |
111 |
| Átok a nyelv, ha nincs hozzá fej! |
113 |
| A mi tanulásunk a helyes elvekért van |
115 |
| Miképpen leszünk egymással? |
117 |
| Lúdtalpas, hibbant csavargók! |
119 |
| Csupa szépet mondok rólatok |
121 |
| Művészek voltak mindahányan |
123 |
| A helyes tudás a haszonért van |
125 |
| A nem helyes tudás a haszonért van |
127 |
| Ez volt Lin-csi legszomorúbb tanítása |
129 |
| Felej! Pálca ez itt vagy nem pálca? |
131 |
| Különösen a négysarkú tétel érdekel! |
133 |
| Nagy filozófus lesz belőle |
135 |
| Miből lesz a szalmakutya, Mester? |
137 |
| Hogyan tudnánk egymást megalkotni? |
139 |
| A Magasztos Buddha okos volt, apát? |
141 |
| Az okosság leküzdésének egyetlen módja |
143 |
| Mi tegyek, apát? Mit tegyek? |
145 |
| Nem tudom, mi a buddhaság |
147 |
| A lélekre túl sok anyagi rakódott már |
149 |
| Ismerte jól, milyenek a szalmakutyák |
151 |
| Kiönti a teafőzőből a teát |
153 |
| A rizst válogasd szét ügyesen! |
155 |
| Nehogy csak dísznek legyen az a buddhaság! |
157 |
| Mire valók a szalmakutyák, apát? |
159 |
| Az írástudók gyakran csalnak, apát? |
161 |
| Miért vándorolnak, és hová? |
163 |
| Mondd, apát! Fontos nekünk a buddhaság? |
165 |
| Menjetek, szerzetesek! Menjetek tovább! |
167 |
| A szerző búcsúbeszéde |
169 |
| Utószó (Sári László) |
171 |
