1919-1920-ban írja, de csak 31-ben jelenik meg, akkor is töredékesen. A regény - szándéka szerint - az Elsodort falu folytatása. A 18-as és 19-es forradalmak kaotikus napjai elevenednének meg, s mindama pusztulás és végromlás, ami ennek következtében az országra zúdul.
Családregény és korrajz, de leginkább egy forradalmakban és e forradalmak vezetőiben csalódott író indulatainak tárháza. Szabó Dezső gyűlölettel ábrázolja szereplőit: magyarokat, zsidókat, szlovákokat. Természetükben örökletesen benne rejlő hibáikkal magyarázza az ország tragédiáját. Kisszerűnek látja őket, akik a történelem kihívására nem voltak képesek megfelelő választ adni, akiknek kicsinyessége elszalasztja a történelmi lehetőséget. S hogy az olvasó számára is meggyőző és átélhető legyen az indulat, Szabó Dezső a kipellengérezés minden eszközét segíségségül hívja: gúny, irónia, gyilkos humor tapasztja eggyé a töredékes regényszerkezetet.
A Megered az eső tíz évvel a megírás után kerül először kiadásra. Ekkor már a szerző maga sem értett egyet korábbi nézeteivel. Utószóval látja el a a könyvet, melyben utólagosan magyarázza korábbi vélekedéseit. Hogy miért vállalkozik mégis a kiadásra, csak találgatni lehet. Bizonyára fontos volt számára, hogy lezártnak tekinthesse az Elsodort falu és a Segítség közé ékelődő művet, másrészt pedig erős késztetést jelenthetett a Bartha Miklós Társaság által felkítnált 2500 pengő honorárium is, melyet Szabó Dezső franciaországi tartózkodásának egy "kevésbé rockefellerei pillanatában" elfogadott.
Hatvan év után most kerül újra kiadásra a Megered az eső, melyet a két háború közötti időszak egyik fontos dokumentumánek tekinthetünk, s egy jelentékeny írói életmű vitatható és megvitatandó részének.
