A fészekrakás, az otthonteremtés gondja, mindig foglalkoztatta az emberiséget és különösen most kétszeresen fontos, amikor azt annyi külső tényező és belső szellemi áramlat befolyásolja és nehezíti. Jól kell azt felépíteni és megalapozni.
Általánosan megállapított tény, hogy a családi fészek, az otthon már nem áll azon az erkölcsi színvonalon, ahová az isteni gondviselés tervezte, hogy megváltozott a jellege, megromlott a szelleme, mert az emberiség nagy részénél is megváltozott a felfogás az élet értelme, jelentősége és célja iránt.
De az emberi élet magasabbrendű szárnyalását az igazi céljától eltéríteni még sem lehet. Az emberi lélekben továbbra is meglesz a vágy nemesebb élet kialakítására és ebből fakad és sugárzik ki az otthon szeretete és az otthon éltető szelleme. Arra kell törekednünk, hogy a fészekrakás, az otthonteremtés lehetőségeit elősegítsük, de olyképpen, hogy az ezentúl is az isteni gondviselés akaratához híven a régi hagyományok pillérein épüljön fel, a jelen élet szükségleteihez alkalmazkodjék és a változott viszonyoknak megfeleljen...
