Nemsokára három éve lesz annak, hogy a Magyar Szemle szerkesztőségében négyen-öten, mindnyájan az ötvenévesek korosztályából, megbeszéltük ennek a könyvnek a tervét. Akkoriban még kevesen vették észre a láthatár szélén a felhőket, melyek még csak felvonulóban voltak és amelyekről még kevesebben képzelték el, hogy egyszer majd sötét árnyakat vethetnek erre a napsugaras országra. Bevallom, mi sem éreztük a veszedelmek igazi nagyságát, de szorongó érzésünk volt és arra gondoltunk, hogy ezzel a könyvvel útbaigazítsuk azokat a jóhiszemű magyarokat, akik a kíméletlenül ránk rohanó szellemi áramlatok, propagandák káoszában, amikor magyar magyarra mutat mint rossz, gyönge, hamis, beteg magyarra, nem tudják többé, mi is az igazi magyarság. Valami normafélének szántuk ezt a könyvet, hogy öntudatossá tegye az emberekben magyarságukat és megóvja őket a tévelygésektől, az illuzióktól, az ingoványba süllyedéstől. Szándékunkat sokáig nem tudtuk megvalósítani; közülünk többeket hosszú betegség látogatott meg, - egyikünk, akinek nagy része van a könyv tervében, Horváth János, nagy sajnálatunkra le is mondott a részvételről - de az előmunkálatok megindultak, néhány kézirat már akkor elkészült és a könyv címét nyilvánosságra is hoztuk, Magunk sem gondoltuk, mennyire szuggesztív cím a Mi a magyar? és mily széles tömegekben keltett visszhangot. Kezdő és haladottabb írástudók egész sora vetette rá magát a témára, megérezve annak az aktuális nemzeti érdeklődésben gyökerező voltát. Megindult a könyvek és cikkek lavinája, s benne ott kavargott a magyar jellem, a fejkép, a nemzeteszme, a nép, a mi a magyar?, a ki a magyar?, a mi volt a magyar? és mivé vált vagy lesz a magyar? kérdése, mindaz, amit mi is beleképzeltünk, mikor könyvcímünket megválasztottuk.
Tartalom
|
A szerkesztő előszava
|
7
|
|
Ravasz László: A magyarság
|
13
|
|
Babits Mihály: A magyar jellemről
|
37
|
|
Eckhardt Sándor: A magyarság külföldi arcképe
|
87
|
|
Keresztúry Dezső: A magyar önismeret útja
|
137
|
|
Bartucz Lajos: Magyar ember, típus, faj
|
169
|
|
Zsirai Miklós: Nyelvünk alkata
|
|
|
Zolnai Béla: A magyar stílus
|
217
|
|
Farkas Gyula: A nagy költők tanuságtétele
|
263
|
|
Kerecsényi Dezső: Magyar irodalom
|
297
|
|
Viski Károly: A magyar jelleg a néprajz tükrében
|
341
|
|
Kodály Zoltán: Magyarság a zenében
|
379
|
|
Gerevich Tibor: A magyar művészet szelleme
|
419
|
|
Szekfű Gyula: A magyar jellem történetünkben
|
489
|
|
Képek jegyzéke
|
557
|
