1610, Franciaország. Juliette a kislányával egy isten háta mögötti kolostorban él már ötödik éve. Korábban egy vándortársulatnál kötéltáncos és színésznő volt. Szerelmes volt a társulat vezetőjébe, Guy LeMerle-be, a gátlástalan hamiskártyás életművészbe, a gyerek is feltehetően az övé, bár Juliette-nek jó pár alkalmi partnere is volt. Az asszony igen felvilágosult, tud írni és olvasni, sőt latinul is, rendtársait is ő tanítja. a kolostorba azt követően menekült, hogy egy városban a pestistől megrémült tömeg a társulatot hibáztatja, és őt boszorkánysággal vádolják. Guy LeMerle sorsára hagyja a várandós asszonyt, akit anyjának egykori kedvese - vélhetően Juliette apja - szabadít ki a börtönből. Juliette a legnagyobb biztonságot a kolostorban reméli, ahol az idős, de józan gondolkodású apátnő fedélt és nyugodt, biztonságos otthont nyújt számukra. Amikor azonban az apátnő meghal, új kerül a helyére, egy főrangú család tizenegyéves, rátarti, makacs és uralomra vágyó lánya, akit elkísér lelkiatyja is. A lelkiatya nem más, mint az, aki annak idején Juliette-et magára hagyta: Guy LeMerle, aki most bosszúra készül a gyermek-apátasszony nagybátyja, a püspök ellen, akinek ő a fattya. A püspök annak idején egy kolostorba zárta a fiát, majd amikor az összeszűrte a levet egy fiatal novíciával, büntetésből szégyenbélyeget süttetett rá. Guy azzal akar bosszút állni, hogy különböző praktikákkal megbolondítja a nővéreket, úgy intézi, hogy mindenki azt higgye, az ördög szállta meg a kolostort, majd tüzet gyújt, amelyben reményei szerint apja és a kis apátnő is meghal majd. A párhuzamos naplókból belátunk Guy mesterkedéseibe, aki mindig két lépéssel megelőzi a terveit keresztülhúzni szándékozó Juliette-et, ám végül mégis Juliette győz: a megvadult apácák fölött lebegve, a kolostor védőszentjének adva ki magát leleplezi Guy-t, akit az inkvizíció börtönbe vet. Kivégzése előtt Juliette-nek megesik rajta a szíve, és kiszabadítja, majd a férfi könyörgése ellenére sem marad vele, hanem lányával együtt útrakel. Csak egy év múlva találkoznak újra, és a férfi könyörgésére Juliette végre megbocsát Guy-nek. Igazán mesterien megírt regény. Izgalmas sakkjátszma egy régi sérelem és társadalmi kitaszítottság miatt gátlástalanná vált férfi és egy sokat látott, könnyű erkölcsű, de alapvetően becsületes nő között, s mindez a tudatlanságot kihasználó egyházi hatalom félelmet keltő árnyékában.