Részlet a könyvből:
Hogyan kezdődött? Röviddel azután, hogy a motoros repülőgépek a levegőbe emelkedtek és birtokukba vették a "harmadik dimenziót", a tervezők figyelme máris olyan repülőeszközök kialakítására irányult, amelyek a repülőgépektől eltérően nem hosszabb-rövidebb ideig tartó nekifutással és kifutással szállnak fel és le, hanem egyhelyből - mégpedig a parkolóhelyről - emelkednek a levegőbe és ugyanoda ereszkednek vissza. A repülőtér-probléma a repülőgépek fejlődésével egyre inkább előtérbe került, a repülés mindinkább a repülőtér függvényévé vált. Ez könnyen belátható - hiszen a repülőgép fel- és leszállósebessége mindig az utazósebesség meghatározott hányada, és a repülőgépek fejlődése folyamán az utazósebesség állandóan növekedett. A jelenlegi repülőgépeink fel- és leszállósebessége jelentősen meghaladja az egykori (1910-es) évek repülőgépeinek maximális utazósebességét. A nagy fel- és leszállósebesség nagyméretű és jól előkészített repülőtereket igényel, mintegy 2-4 kilométer hosszú - jól alapozott - beton fel- és leszálló pályákkal. Az ilyen repülőterek építése, bonyolult leszállító-berendezésekkel való ellátása sé üzemeltetése tetemes összegekbe kerül.
