Bizonyára sok időbe telik még, fájdalom, míg egy teljes vogul szótár birtokába juthatunk. Nemcsak azért, mert az ilyen munka megírására több év szükséges, hanem mostoha viszonyaink miatt is, a melyek miatt még a. hátralevő vogul szövegek kiadására is várakozni vagyunk kénytelenek. Ámde bizonyos, hogy a megjelent három kötet vogul népköltési gyűjtemény nemcsak néprajzi, de legkivált nyelvészeti tekintetből is rendkívül becses, szinte megbecsülhetetlen tartalmú, és misem kívánatosabb, mint hogy nyelvészeink minél behatóbban foglalkozzanak vele. Hogy pedig e szövegek beható tanulmányozásából hány homályos kérdés nyerhet felvilágosítást, azt egyelőre még csak sejteni sem tudjuk. S mégis azt tapasztaljuk, hogy e becses anyag, tisztelettel ugyan, de félretétetik, a minek az oka nem lehet egyéb, mint a szótárhiánya. Mert mit csinálhat a nyelvész szótár nélkül - a holt anyaggal? S az eredménytelenség biztos kilátásával senki sem mer e szövegek tanulmányozásába belefogni, bizonyára a tudománynak nagy kárára.
Ezért bátorkodtam én erre a munkára vállalkozni, a mely csak félmunka, mert egy teljes vogul szótárt csakis egyedül Munkácsi írhatna meg. Azonban reménylem, hogy az én ideiglenes munkám is megtermi majd gyümölcseit - ha egyébként nem, hát csak ideiglenesen. Egyúttal lehetetlen elhallgatnom, amit különben mindenki természetesnek fog találni, hogy bizonyára némely hiba, mulasztás stb. is belefurakodott ezen első kísérletbe.