Az Ábel a rengetegben ifjú emberét a havasok között a természetes okosság, a számonkérőket és a rablókat egyaránt kijátszó leleményesség, a kiolthatatlanul sugárzó és szikrázó életöröm, a helytállás megrendítően szép s megtörhetetlenül makacs szándéka megvédi a külvilág félelmetes, megsemmisítéssel fenyegető hatalmától. Életének új szakaszától az Ábel az országban mutatja be. Rövid otthon tartózkodás után Ábel a városba indul, szerencsét próbálni. Útközben különböző kalandokba keveredik, egy vándor fogorvos mellett segédkezik, bakterekkel, elcsapott tanítóval, agitátorokkal, lányokkal találkozik; az országutakon tanulja a tudományt, ligeti padokon és rendőri fogdában gyűjti a tapasztalatokat: figyel, tanul, keresi önmagát és célját a világban. Emberien helytáll az új körülmények között is, és anyja sírjánál tett fogadalmát, azt, hogy a szegények zászlaját fogja hordozni, egy pillanatra sem feledi.
