A Bölcső és Bagoly regényes életrajzi mű, melyben Tamási Áron gyermekkorába lép vissza az olvasó. Az író a mesebeli hős leleményességével vezet át családfájának sűrűjén, fölidézi és továbbszövi a legendát szülőfalujának, Farkaslakának a keletkezéséről, elkalauzol abba a kicsi házba, ahol édesanyja őt is ringatta a bölcsőben. Emlékezete visszaröpít azokba az évekbe, amikor még mint mezítlábas gyerek csínyeket követett el a Nyikó vízében játszva vagy a szomszédok gyümölcsöskertjeit látogatva. Eszébe jut, mennyi kínnal járt gyermekként beleszokni-beletörődni a nehéz testi munkába, és mennyi örömet jelentett, ha délidőben szedret szedhetett a föld végében, vagy fölröppenthetett egy-egy madarat. Megjelenik előttünk a harisnyás legényke, aki édesanyja kezét szorongatva megy az iskolába beíratkozásra, és a tanító "kisasszony"-tól egy baglyot ábrázoló képet kap emlékbe... És az író végül fölidézi azt a sötét téli hajnalt, amikor súlyosan megsérült a keze, aminek végül is köszönhette, hogy a farkaslaki iskola után továbbtanulhatott.
