A műholdmeteorológia a meteorológia legfiatalabb ága, amely az űrtechnika kifejlődése és a műholdak megjelenése nyomán bontakozott ki a 60-as évek első felében. Tárgykörébe tartozik a világűrből a Föld légkörére vonatkozó megfigyelési módszerek kidolgozása és a mérési adatok hasznosítása általában a meteorológia, újabban pedig már a klimatológia területén is. Gyakorlati szempontból a műholdról továbbított felhőképek tettek szert a legnagyobb jelentőségre, minthogy ezek közvetlenül - akár vizuálisan is - felhasználhatók az időjárási folyamatok analízisében és előrejelzésében. A meteorológiai műholdfelvételek vétele az Országos Meteorológiai Szolgálatnál már 1967-ben megkezdődött, és az előrejelző szolgálatban azóta is hasznosítják azokat. Ezen meggondolások vezettek a könyv tematikájának összeállításánál akkor, amikor csupán a felhőképek problémakörét tárgyaljuk, és nem térünk ki részletesen az 1 km-nél finomabb felbontású műholdfelvételek meteorológiai alkalmazásának, valamint a műholdak sokirányú, fontos sugárzásmérésének kérdéskomplexumára. Ebből kifolyólag a témakörök kifejtésénél is elsősorban a szinoptikus szemléleti mód érvényesül. A témából az első hazai összefoglaló mű, az akkor még fakultatív műholdmeteorológiai egyetemi kollégium számára írt jegyzet formájában, "műhold szinoptika" címmel 1979-ben jelent meg. Kézirat jellege azonban nem tette lehetővé a fogalmi kör megértéséhez egyébként szinte nélkülözhetetlen képi illusztráció közlését. Ennek hiánya a jegyzet felhasználásánál állandó problémát jelentett. Időközben a műholdmeteorológia területén nagyarányú fejlődés ment végbe. A meteorológiai műholdak új generációi jelentek meg. A hazai vevő- és feldolgozó rendszer korszerűsítése új lehetőségeket nyitott meg a szakemberek előtt. Ennek egyik mellékterméke a TV-hiradóban nap mint nap a nagyközönség elé kerülő műholdfilm. A műholdmeteorológia oktatása az Eötvös Loránd Tudományegyetemen rendes tantárggyá lépett elő. Mindez egyre sürgetőbben vetette fel olyan kézikönyv szükségességét, amelyben az érdeklődők választ kaphatnak a műholdmeteorológia időjárás előrejelzéssel kapcsolatos legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseire, továbbá amelyre az egyetemi oktatásban is támaszkodni lehet. Egyértelmű volt az is, hogy ilyen könyv megjelentetése csak gazdag fotóanyag felvonultatásával lehetséges, amihez az Országos Meteorológiai Szolgálat műholdkép archívuma minden szempontból megfelelő információ forrásnak bizonyult. A külföldi kiadványokból átvett szemléltető ábrák közlésének engedélyezéséért intézmények egész sorának tartozom köszönettel. így az Amerikai Egyesült Államok Meteorológiai Társaságának (American Meteorological Society), Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatalának |National Oceanic and Atmospheric Administration), Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatalának |National Aeronautics and Space Administration) és Wisconsini Egyetemének (University of Wisconsin), az Európai Űrügynökségnek, kiváltképpen a Publikációs Osztálynak (European Space Agency, especially Publications Division), a Meteorológiai Világszervezetnek (World Meteorological Organization), a nyugat-németországi Dornier cégnek (Dornier System GmbH) és Springer Kiadónak (Springer- Verlag), valamint a Szovjetunió Hidrometeorológiai és Környezetvédelmi Állami Bizottságának (Goszudarsztvennüj Komitet SZSZSZR po Gidrometeorologii i Kontrolju Prirodnoj Szredü).