Thienemann Tivadar - Irodalomtörténeti alapfogalmak

A FEJLŐDÉS.

A fejlődés gondolata. Történelmi gondokozásunk alapja. - Milyen az irodalomtörténet a fejlődés gondolata nélkül?

1

Szerves fejlődés és szellemi fejlődés. Az ember kettős természete

2

A szerves fejlődés.

Biográfia. A szerves fejlődés kategóriái adva vannak az egyes ember történetében

3

Társadalom-biografia. Az életrajz kategóriáit kiterjeszti és a társadalomra alkalmazza. - Renaissance-történetírás

4

Historia literaria. Az életrajzi kategóriákat tárgyakra alkalmazza. Könyvek életrajza

5

Eszme-biografia. Winckelmann. - Herder és a népszellem. - Romantikus kultúr-biografia. - A "történelmi iskola" organizmus-hite. - Ez átkerül az irodalomtörténetírásba. Gervinus, Toldy

6

Az organikus és a dinamikus gondolat. Az organikus gondolat kizárja a hatás fogalmát. Recepció. Gundolf Shakespeare-je

9

Az egyes ember életrajza. Az individuum mint organikus egység: Gundolf Goethé-je

11

A korszak életrajza. R. Huch. - Stílus-individuumok: Wölfflin, Strich. - A korszak-életrajz megszakítja a történelem folytonosságát

13

Az irodalom életrajza. Az irodalom mint individuum. - Életkorok. - Az újjászületés misztériuma. - Gervinus és Toldy. - A kultúra mint individuum: Spengler

17

Összegezés. - A historizmus ellen. - Az organizmus gondolat biológiai, ahistorikus eredetű. - Csak egyes ember történetében alkalmazható

22

Szellemi fejlődés.

Idő és folytonosság. - Tökéletes organizmus helyett végtelen folytonosság: a fejlődés gondolatának klasszikus és romantikus formája

24

A haladás. Baco irodalomfölfogása. - Querelle des anciens et des modernes. - Leibniz. - Rousseau: a szellemi fejlődés nem haladás. - Kant

25

Hegel. A szellem fejlődése. A tudat fejlődése. - Hegel filozófiatörténete. Hegel esztétikája

27

Hegelista irodalomtörténet: Rosenkranz. Hehn. - Erdélyi János és az irodalmi tudalom

29

Historizmus. Miként alakult ki Hegel nyomán a szellemi fejlődés fogalma? - Hegel gondolatai a történeti gondolkodásban

31

A folytonosság. A múlt tovább hat a jelenben. - Vierkandt. Troeltsch

32

A tudatosság. Burckhardt. - Irodalmi tudat. Négyesy László, Horváth János

33

Az individualizmus. Nietzsche

34

Az absztrakció fejlődése: Wundt, Cassirer. Kultúrpesszimizmus. Az absztraháló betű veszedelme. Az írásellenes Nietzsche. - Az irodalom tárgyfogalma viszonyfogalommá lesz. - Goethe: Weltliteratur

36

Összegezés. - Az irodalmi alapviszony. - Ennek szellemi fejlődése

42

A FEJLŐDÉS FOKOZATAI.

Korszakosztás helyet lépcsőzetes fölépítés. - Dilthey, Wundt

46

A SZÓHAGYOMÁNY

Iratlan irodalom

48

Alakuló szöveg.

Az élőszó. Társadalmi szerepe az abszolut írástalanság korában. - Primitív közösség a beszéd és az elbeszélő, a szó-jel és a jelölt tárgy, a nyelvi kifejezés és a gondolati tartalom között. - A szó hatalma. Névmágia. Oratio recta. - A primitív gondolkodás hajlamos a szószerint való szövegrögzítésre

48

Szövegrögzítés. Az irodalmi "mű" kezdete. - A szóbeli szöveg fluktuál; csak pillanatnyilag realizálódik: az emlékezetre van bízva; elválaszthatatlan az emlékező embertől. - Alakuló szöveg. - Nincs címe. Kezdő szavak mint az írástalan szöveg címe

50

Szövegállandóság a szóbeliségben. Írástalan segédeszközei: a gesztus, a kötött forma, a ritmikus előadás

51

A szóhagyomány stílusa. A szövegrögzítés szempontjából magyarázódik. Alliteráció és variáció. - A próza nyelve és költészet nyelve. A különbség eredetileg az emlékezetszerű szövegrögzítésben van. - "Költészet" a jogban

53

Személytelen szerző.

A szerző előadó. Az iratlan mű elválaszthatatlan az előadótól. - Az előadó eltakarja a szerzőt

56

A személytelen szerző. A névtelenség. - A szellemi tulajdon fogalma még ismeretlen

56

A személytelen szerző qualitásai. Sokfelé járt, tapasztalt, szavahihető, hűségesen reprodulálja a hagyományt. - A hitelkeltés formulái: a bizony-képlet, forrásokra hivatkozás. - Az igazság ősforrása. Az egyes hirdetője a személytelen hagyománynak. Epikai hitel

58

Jelenvaló közönség.

Jelenvaló közönség. A közönség természetes határa. - Az irodalom ősfenoménje: A chorus. lőadó és közönség egysége. - Refrain. - A közönség keletkezése

61

Az előadó és a közönség viszonya. Az érthetőség. A közönség megszólítása. A figyelemkeltés ormulái

65

Összegezés. Szóhagyomány az irodalom alatt: népköltészet. - Szembeállítás a "műköltészettel". - Népköltészet individuális eredete. Szóbeli és kéziratos irodalmiság a modern irodalom korában

68

A KÉZIRAT.

Írás és irodalom

70

Állandósuló szöveg.

Az írás. Szövegrögzítés. Absztrakció

70

Epigraphia. A primitív írásmű. Anyaghoz és helyhez kötött. A jel és a jelölt tárgy differenciátlan gysége. A tárgy maga beszél. Nincs szerző. A lapidáris latin nyelv

71

Az epigraphia átalakulása. A betű és az anyag elkülönülnek egymástól. - Illuminált kéziratok. A ű azonos a kézirattal

74

Hieratikus írás. A kezdő írástudás exkluziv jellege. Az írástudás és a latin nyelvűség. - A középkori egyház vallása az írástalanokhoz van szabva: személyes jelenlét, személyes folytonosság Krisztus és az Egyház között, szóbeli kijelentés. A pásztor és a nyáj

76

A profán írás. A vulgáris nyelvű irodalom. Az "írásbeliség felújulásának kora". Kódexirodalmunk keletkezése.

79

Az írás-olvasás formáinak átalakulása. Pergament és papiros. - Az individuális beszéd másolása. - A vulgáris nyelv leírva komikusan hat. Hallott nyelv. - Hangos írás és hangos olvasás. A fölolvasás. - Milyen volt eredetileg a hangos olvasás? "Cantare vel lelgere". - A diktálás. Nyomai a stílusban. Az írás elnémulása

80

A kézirat-másolás. Mindig több kéziratpéldányra lesz szükség. A mű differenciálódik az esetleges kézirat-példánytól. A tömeges kéziratmásolás közeledik a könyvnyomtatáshoz. Állandósuló szöveg. - A változatok három tipusa: a szóhagyomány, az egyes-másolás és a diktálás útján való sokszorítás. "Kézirat-kiadás"

86

A cím. A szóbeliség figyelemkeltő és berekesztő formulái átszármaznak az írásra. Incipit és xplicit. - Az először előforduló név mint cím. A végcím eredete. - A szerzőtől való állandó cím és másolótól eredő változó cím. - Az évszám

91

A szöveg-philologia. Szóbeli szövegek írástalan korrekciója. Írásbeli szövegek régi gondozása. - A szövegphilologia a könyv tulajdonságait: az állandó szöveget ülteti át a kéziratokra. - Kezdetben nincs különbség eredeti és másolat között

95

Szerző személy.

A szerző és előadó ősi egysége differenciálódik

98

A kézirat másoló. A szóbeli előadó jogutóda. - Önhatalmúan beavatkozik a szerző munkájába. Elnyomja a szerzőt. - A felológus a szerző pártján áll

99

A szerző kibontakozása. Alázatosság. A szerző önmagát kisebbíti. Felszólítás a munka kijavítására. Imakérelem. Az unszoló barát. Tudatos névtelenség. A név kezdőbetűje. Burkolt névemlítés: akrosztichon, telesztichon. A névemlítés mentségei

102

Szerző személy. Individuum: a "legkisebb". - A név még a közösségre mutat. Gyűjteményes kéziratok. - A szerző qualitásai: olvasottsága, hivatkozás a forrásokra, hűséges reprodukció, írni-olvasni tudás. - A kéziratmásoló fölmagasztosul a skolasztikában

109

Közeli közönség.

Hallgató közönség és olvasó közönség. A fejlődés áttekintése. - A közönség individualizálódik. A közönség elvontabbá lesz. - A közösségtől a társadalom felé

115

Akusztikai stílus és vizuális stílus. Három tipus: a) emlékezetszerű szóbeli előadás, b) hangos fölolvasás, c) halk maga-olvasás. - A fölolvasó szerepe. - Belső hypokrizis. - Az akusztikai hatás művészete. - A próza-regény keletkezése

118

Közeli közönség. Életközelség. - A mecenás. - A dedikáció

126

Osztály-irodalom és lokális irodalom. Egyházi irodalom. Lovagi irodalom. - A lovagi pártfogás és z írói szolgálat. Transcendens viszony. - Nadler elmélet

130

Összegezés. "Kézirat gyanánt". A kódexirodalom tovább él a nyomatott irodalom alatt; néphagyomány. - Az irodalmi viszony formái összefüggenek a gondolkodás egyetemes formáival. - kéziratos irodalom formái a festészetben: sokoldalú kép. Eredeti és másolat. A festő lázatossági formái. Iskola. Mecenás és donator. - Kézírás és a középkori világnézet

133

A KÖNYV.

Állandó szöveg.

A technikai külsőre vagy a szellemi lényegre tartozik-e a könyvnyomatás fölfedezése?

137

A kézirat öröksége. A könyv eleinte utánozza a kódexet. Gutenberg kézirathamisító? - Kézirat és könyv. A kéziratos irodalom tovább él a könyvnyomtatás mellett. - Kéziratos jelenségek a nyomatott irodalomban: levélforma, verses levél, napló stb. Kazinczy és Goethe

137

A publicitás. A példányszámok rohamos növekedése. A kéziratos irodalom és nyomtatott irodalom elkülönül egymástól. - Akik vonakodva lépik át a nyomtatás nyilvánosságának küszöbét. - A "kibotsátás" mentségei: az unszoló barát, névtelenség, alázatossági képletek. Momus és Zoilus. Élénk ellenérzés a lírai vers, levelek, naplók és az önéletrajz kinyomatása esetében

140

Állandó szöveg. Az állandó szöveg csak fokozatosan alakul ki. Régi nyomtatványok változatai. - A szöveg-philologiai feladatai változnak. - Az állandó szöveg teszi az irodalmi művet individuummá. - Az állandó szöveg és a mű végső tökéletessége. Versengés a maradandó tökéletes műalkotásért. Absolutum és Végtelen

145

Cím, évszám és előszó. A kiforrott szöveg-individualitás jelei. - A könyvcím fejlődése: tárgyias, allegorikus és szimbolikus könyvcímek. - Az előszó. - A mű tudatosságának jele. A kulisszák mögé vezet. A naiv olvasó idegekedik. - Romantikus öntükröződés. Előszó könyv nélkül. Romantikus irónia

148

A fejlődés útja: humanizmus és reformáció. A humanizmus fölfedezi: vagyis kinyomatja az antik irodalmat. Idegenkedés a könyv publicitásával szemben. Erasmus mint publicista. - Amilyen a könyv a társadalmi életben, olyan a Biblia a vallásos életben. Biblicizmus. - Középkori laikus mozgalom. - Devotio moderna. - A reformáció. Luther biblicizmusa. Írástalan és írásos vallásosság. A reformáció már eleve a nyomatott könyvre épít. - Az ige könyvvé lett: kanonikus állandó szöveg és végtelen publicitás. A könyv publicitása a szellem immanenciájához vezet. Az írástudás vallásos követelmény. Az író himnusza. - Ellenreformáció. Pázmány. Index

153

A fölvilágosodás. Az igazság csak publicitás által nyer világító erőt. - A racioanlizmus írásfejlesztő hatása. - A szenzualizmus írásellenes magatartása. Deizmus. - A pietizmus. A prédikátort kirekeszti. A magános olvasás. Fejlettebb írásbeliséggel járó fokozott individualizmus s vallásos immanencia. - Az irodalom autonóm szellemi hatalommá nő. - A humanitás ügye lesz. páczai, II. József

163

Nemzeti irodalom. Írástudás és irodalom a nyelvtől függetlenül a nemzeti individualitás kritériuma lesz. - A fölvilágosodás íráskultusza szükségszerűen nemzetivé fejlődik. Irodalom az irodalomért

168

Irodalmi nyelv és nyelvújítás. A beszélt és írott nyelv elkülönülése. - Alakuló szöveg és alakuló nyelvegység. - Látható nyelv és papiros stílus. - Nyelvújítás

171

Irodalmi pseudo-klasszicizmus. Öncélú szépirodalom. - Az öncélú irodalom első életkora. önyvekből származik. - Népiesség ellen. - Neohumanizmus. - Goethe az irodalmi seudo-klasszicizmus ellen

174

A romantika. Az öncélú irodalom második életekora. - Román és romántos. "Könyvek kora". - Kazinczy a magyar romantika útegyengetője. - Progresszive Universalpoesie. Hermeneutika. Fordítás. - Biedermeier. Az irodalom elpolgárosodása. Almanach-líra. Szoba-költészet. Konversations-Lexikon és Divatlap. - Széplélek és irodalmi tanulmányutazás

176

Idő-sajtó. Könyv a klasszikus, a folyóírás a romantikus-forma. - Daimon és Tyché. - Az idősajtó térhódítása és endogén fejlődése. - Belső elkülönülés a könyvtől: élő papirosindividuum. - A szerkesztő kialakulása. A novella. - Az interjú. - Az irodalmi kritika. - Romantika-ellenes realisztikus újságírók. - Irodalomtörténet és sajtótörténet

181

Írás-ellenes és irodalom-ellenes erők. A középkortól Rousseau-ig. - Goethe írásellenes világnézete. Klasszicizmus. - Wagner és Nietzsche. - Az irodalmi népiesség és az írástudatlanság. Kétféle népiesség: fölülről és alulról tanyai iskolák által. - Naturalizmus rodalom-ellenes magatartása. Szakítás az irodalmi hagyománnyal. - Az öncélú irodalom-eszme lassú kihülése. - Az irodalomtörténet irodalomkívüli szempontokat keres és a szellemi élet örténetévé lesz

186

Szerző személyiség.

A szerző és a közvetítő. A közvetítő lassú elnémulása. A könyvnyomtató mint a kéziratmásoló jogutóda. Tudós nyomdászok. - A nyomdász előszava. Nyájas olvasó

194

A szerző önállósulása. A szerző neve. Az anonymitás ellen. Írói nevek. - Az önérzet. - Az állandó szöveg emeli az önérzetet. Öntudat: tudás a halálról és múlandóságról. - Balassa halála. - Az önérzet attributumai: monumentum aere perennius. - Dícsérő versek. Panegyrikus életrajz. - Összes művek. - Önéletrajz. Ez összefügg az összes művek kiadásával. - Goethe múlandóság-tudata. - Irodalom: harc a múlandóság ellen

195

Személyiség. Személy és személyiség. - A "személyiség fölfedezése". Ez az írásbeli források bőségétől függ. Az írásbeliség historizál. A tudatos historizálás

207

Az eredetiség. A fejlődés fokozatai: a szóbeli előadó szavahihetősége. - A kódex-másoló. Tradició. Szerző, író és másoló író. Szabad fordítás. - Könyv eredetiség: ki írta a kinyomtatott kéziratot. A fordító elnyomja az eredeti szerzőjét. - Renaissance és reformáció. A fordított és eredeti munka elkülönülése

209

A költött tárgy. A költött tárgy individuális eredetű. - A költészet és valóság szétkülönülése. - A költő rossz lelkiismerete. - Az önigazolás érvei: bizonyító formák. Forrásokra hivatkozás. Erkölcsi tanulság. Utánzás. Klasszikus minták utánzása. Természetutánzás. A költői ingenium. Genie és original

213

Magánosság és szerepjátszás. Magánosság és eredetiség. Novalis. - Az individualizmus fogsága. Növekedik a megváltást keresők száma. - Magánosság a társaséletben. - Szerepjátszás, mint a magánosság ellentéte. - Az öntudatnak, az eredetiségnek, a zsenialitásnak, a magánosságnak és a nyilvános szerepjátszásnak legfőbb szintézise: a szellemi vezér

219

Távoli közönség.

A könyvkiadás gazdasági alapjai. Három tipus: a mecenás, a praenumeráció és a kiadó

223

A mecenás és a dedikáció. Az író és mecenás közötti viszony fejlődése. Három fokozat: a. személyes alárendeltség. Hűbéri viszony, - b. irodalmi alárendeltség. Kereskedelmi viszony. - Humanisták mint a hírnév hivatásos kereskedői. Növekvő szabadság. - c. Baráti szövetkezés. A mecenás személytelenedik: akadémiák, pályadíjak. A szimbolikus dedikáció: az ideális olvasót jelöli meg

224

A praenumeráció. Az előfizető a főúri mecenás polgárosodó utóda. Kezdetleges irodalmi viszonyokra jellemző. Kedvez a folyóiratnak. Kifejlődik az idő a sajtónál és fennmarad a"szerző kiadása" esetében

228

A kiadó. A kiadó a nagyközönség képviselője

229

Quantitativ fejlődés. Az egyes olvasó elvész a tömegben. Növekedik a távolság író és olvasó között. Az író csak önmagának ír. Optikai csalódás: a névtelen olvasó eltűnik az irodalomtörténet számára. Távoli közönség

230

Qualitativ fejlődés, az olvasó individuális szabadsága. - A közönség atomizálódik

233

Az összetartó tényezők. Az író két lelke: a szerző és az olvasó. Az olvasókat az írókban ismerjük meg. - Az írók termékenysége összefügg a sietve olvasással. Gyorsírás és gyors olvasás. Sajtó. - A színház-közönség és az irodalmi közönség. Az irodalom primátusa. rögtönzés, súgó, könyvdráma stb.

234

Siker és divat. Összetartozó tényezők. A siker feltétele: a szerzőben erősebb az olvasó mint az író. - A divat utánzáson és egyéni különülésen alapszik. - A siker és divat rövidéletű

237

A szellemi vezetés és követés. Az íróból indulnak ki az összetartozó tényezők. - Az író mint szellemi vezér. - Passzív és aktív vezérek. - Irodalmonkívüli tényezők az irodalomban. - A közönség csatlakozási készsége. - Személyi kultusz: a koszorú, a gyászvers, a nekrolog, reliquiák, szöveg-kánon

238

A szellemi vezetés eszközei. Az irodalmi program. - Vezérszavak. - Folyóírás. A folyóiratok életjelenségei. - Az irodalmi barátság. A barátság formái: szentimentális, klasszikus és romantikus barátság. - A generációs összetartás

243

Goethe: Faust

249

Utószó

251