A harmadik évezredtől sokan gyökeres változásokat reméltek. Az ezredfordulót átlépve azonban a korábbi kedvezőtlen tendenciák folytatódtak, sőt erősödni látszanak. Ezek közül az egyik legszembetűnőbb az emberre is veszélyes állatbetegségek megszaporodása, terjedése.
A madárinfluenza híre világszerte sokakat megijesztett, hiszen valós kockázatról van szó. Azonban számos, az állatokkal és állati eredetű élelmiszerekkel összefüggő kockázati tényező létezik, amelyek a madárinfluenzánál nagyobb veszélyt jelenthetnek az egészségünkre. Nem tartunk tőlük, mivel kevéssé ismertek, de egy-egy húsbotrány, ételmérgezés által okozott tömeges megbetegedés vagy haláleset mégis jelzi ezek veszélyességét.
A táplálkozástudomány „ragaszkodik" a húsfélék, a tej, a tejtermékek és a tojás rendszeres fogyasztásához, az élelmiszer-ipari résztvevők nem kis örömére. De milyen árat fizethet a fogyasztó, ha hiba csúszik a tudományos szemléletbe vagy a gyártási folyamatba? Figyelembe veszik-e, hogy korunkban szinte minden „kifordult a sarkaiból", s mind a mikrobiológiában, mind az emberi szervezetben és magatartásban mélyreható változások történnek?