Biblia - ez a görög eredetű latin szó azt jelenti: Könyvek. Azaz könyvek gyűjteménye. Más nevei: Könyvek könyve, Szentírás, Írás, Isten Igéje, Kijelentés. Ezek a nevek is mutatják, milyen nagy tisztelet övezte minden korban a Bibliát. És övezi ma is. A Biblia a kezdet kezdetétől, legrégibb szavainak leírásától fogva szent könyv, vallásos művek gyűjteménye. Vallásos kisközösségek és világegyházak számára egyaránt követendő törvény és vigasztaló üzenet. Természetesen csak azoknak, akik a Bibliát fogadják el szent könyvüknek. Más világvallások más szent írásokkal élnek. A Biblia Keleten született, de világformáló hatása Nyugaton bontakozott ki. Vallásos művek együttese, de serkentőjévé lett az emberi kultúra minden ágának. Bibliai alapokon épültek a templomok. A Biblia versei zengenek tovább Bach, Händel és a többi zenész-óriás miséiben, passióiban, kantátáiban, motettáiban. Bibliai történeteket költöttek tovább eposzok, drámák, regények ezreinek szerzői. A képzőművészeti világörökségnek - képeknek, szobroknak - nagy többsége bibliai igéket tesz láthatóvá, vésővel, ecsettel. De éppen itt, az Új Képes Biblia előszavában arról is számot kell adni, hogy a Szentírás szövege és utóélete szakadatlan harc a képzőművészet ellen. A Tízparancsolat és az egész mózesi Törvény bálványimádásnak ítélt és halállal büntetett minden képes ábrázolást. Erre a törvényre hivatkozva "tisztították meg" a templomokat a képrombolók új meg új csapatai az ókeresztény egyházatyákon kezdve a szigorú reformátorokig. Mózes törvényének és a próféták igehirdetésének bálványozási tilalma érthető volt, sőt szükségszerű a zsidó nép fönnmaradásáért vívott küzdelemben. Ha átveszi a szomszédos népek színesebb, a képzeletet jobban megmozdító vad kultuszát, félő volt, hogy szigorú hitük széthullik a keleti vallások tarka forgatagában. A képes ábrázolás tilalmához ma is ragaszkodik az izraelita vallás és néhány protestáns felekezet. Tiszteletben tartva az ő véleményüket mi azt valljuk, hogy a szöveg és a képek egymást magyarázzák, és ezzel segítik a megértést. A középkori miséktől Thomas Mann József-tetralógiájáig és Michelangelo freskóitól Goethe Faustjáig nyilvánvaló a nagy műalkotások biblikus eredete. Kevésbé szembetűnő, de talán még alapvetőbb a gondolkozásunk, köznapi beszédünk biblikussága. Tamás kételkedését, Júdás áruló csókját, Sámson erejét többféle összefüggésben is emlegetjük, anélkül, hogy a szólás eredetére gondolnánk. Se szeri se száma bibliai eredetű közmondásainknak. Ezt a becses örökséget mutatja be szemelvényesen az Új Képes Biblia. A szövegek és a képek együttese fölöslegessé tesz minden más jegyzetet, magyarázatot. A bibliai történetek nagyrészét a kisgyerekek is hallgatják a mesemondás családi szokása szerint: a felnőtt olvassa a szöveget, a gyerek az ölében ülve hallgatja, és közben nézegeti a képeket. Válogatásunk és szövegközlésünk alapja a négyszáz éves Vizsolyi Biblia, Károli Gáspárnak és munkatársainak alkotása. Ennek nyelvi és irodalmi értékeit igyekeztünk megőrizni. Olyan szöveget kellett adnunk, amely első olvasásra érthető. Nem régies, hanem mai hangzású szöveg. A Biblia két nagy részből áll: a nagyrészt héber nyelven írt Ószövetségből és az eredetileg görögül írt Újszövetségből. Az Ószövetség közös szent könyve az izraelita vallásnak és minden keresztény felekezetnek. Az Új Képes Bibliát három nagy részre osztottuk. Első két kötete az Ószövetségé, a harmadik az Újszövetségé. Az első Ótestamentumi kötetbe került Mózes öt könyvének és a történeti könyveknek szemelvényei: Józsué, Bírák, Rúth, Sámuel és a Királyok könyve.
