Előszó
A Magyar Népköltési Gyűjtemény köteteinek kiadása 1872-ben indult meg, és hosszabb szünetekkel is az első világháborúig folyamatosnak nevezhető. Ám éppen akkor, amikor egyszerre több kötet előkészítése is folyhatott, elfogytak a kiadást szolgáló anyagi javak, és az utolsó kötet, Szendrey Zsigmond és Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtésének legfontosabb anyaga tetemes késéssel, csak 1924-ben látott napvilágot. Minthogy van reményünk arra, hogy az akkor ki nem adott anyagot megjelentessük (és talán a megjelent kötet hasonmás kiadására is sor kerülhet), ott kell majd a megszűnés és a mostani folytatás közti szakadékot átívelni. Most csupán annyit kell megemlítenünk, hogy a régi sorozat folytatásának munkálatait az 1986-1990 évi középtávú terv keretében a Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása - Kutatási főirány Koordináló Tanács biztosította oly módon, hogy a szövegkiadás előkészítésére fordítható összeget a Magyar Néprajzi Társasághoz telepítette. Jelen kötet 1987-ben készült el, és még ez évben a Koordináló Tanács további összeget bocsátott rendelkezésünkre, most már a kiadásra. Legyen szabad mindannyiunk köszönetét kifejezni a Tanács tagjai, különösen annak elnöke, Klaniczay Tibor akadémikus számára. Nekik köszönhető, hogy munkánk elkészült. A Magyar Néprajzi Társaság (illetve vezetői) már a régi Magyar Népköltési Gyűjteményt köteteit is támogatták, sőt a kiadásban is részük volt. A társaságjelenlegi elnöke, Balassa Iván engem kért fel a sorozat szerkesztésére.
Kötetünk anyagáról a sajtó alá rendezők tájékoztatnak, egyszersmind pontosan közlik a kiadási elveket. A teljes kötetet zenei szempontból Olsvai Imre (MTA Zenetudományi Intézete) lektorálta, nyelvi és folklorisztikai szempontból Balázs Géza (Eötvös Loránd Tudományegyetem) készített lektori véleményt, ő a sorozat technikai szerkesztője, akinek feladata a kötetek egységesítése. A közölt fényképanyag jó részét a budapesti Néprajzi Múzeumból kaptuk meg. Köszönetünk. A két sajtó alá rendező munkájának megoszlását a tartalomjegyzék rögzíti.
Természetesen a kötet igazi alapját Veress Sándor klasszikus értékű gyűjtése adta. Ő, - a Magyar Néprajzi Társaság régi, most már tiszteletbeli tagja - készséggel engedte át kiadványunk számára moldvai gyűjtésének teljes anyagát, valamint az erre vonatkozó dokumentumokat. A kötet minden olvasója érezheti, milyen értékű kiadvány készülhetett ily módon, amely fontosságában és pontosságában is egyaránt klasszikus műve a magyar folklórnak és folklorisztikának.
Mintegy félévszázados kutatás eredményét tartja kézben az olvasó. Régi, ám a mának szóló mű. Generációk őrizték meg, és generációk dolgoztak rajta. Kívánjuk, sokáig viruljon még a moldvai magyar folklór, és sokáig akadjanak ihletett és felkészült kutatói.
1987. november 10.
Voigt Vilmos
