Victor Klemperer (1881-1960) filológus, a francia irodalom és az összehasonlító irodalomtudomány szakértője legfontosabb könyvének a Harmadik Birodalom nyelvét tartja, amely szerzőjének nevét Európán kívül is ismertté tette.
Könyve mindenekelőtt napló, mégpedig szinte páratlan: egy zsidó feljegyzései a nemzetiszocialista Németországban - Hitler hatalomra jutásától egészen bukásáig. Az író végig benne él a számára életveszélyes társadalomban, rögzíti állandó megfigyeléseit s imponáló polgári műveltség birtokában, éles szemmel, időnként humorral és finom öniróniával jeleníti meg a "hétköznapi fasizmust". De Klemperer könyve sokkal több, mint napló: történelemfilozófiai mű is. Azt kutatja, hogyan épülhetett ki Németországban a polgári műveltségnek ebben a bölcsőjében olyan brutális rendszer, mint a nemzeti szocialista állam.
Klemperer történelmi dokumentumai: a fasizmus nyelvi képződményei. Mégsem valamiféle lexikológiai vagy szemantikai művet alkotott. Az író a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcs-szimbólumát ragadja meg, majd ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tárgyalja. Közben lépten-nyomon emlékeket idéz fel, egykorú vicceket és anekdotákat. Éppen ez a tárgyalási mód adja a könyv tagadhatatlan báját, azt, hogy minden tudálékosságtól mentes, mindvégig élvezetes és érdekes olvasmány marad.
