- Eljöttem hát, hogy behajtsam rajtad a régi véradósságot. Thangrim király, ahogyan valaha megjósoltam! A Vérivó hangja úgy zengett, akár egy rézkürt, de volt benne valami, ami végtelen ürességről árulkodott. Beszéde olyan hangos volt, akár a mennydörgés, mégis oly tökéletesen hangsúlyozta a szavakat, hogy azokból pontosan a szándékának megfelelő, aprólékosan kiszámított megfélemlítés és gyűlölet érződött. - Eljöttél hát, hogy ismét lehajítsunk a verembe! - vágott vissza a király. A hangja tiszta volt, mély és érces, ám a démonéhoz viszonyítva úgy hangzott, mintha egy gyámoltalan gyermek szólt volna. - Kitépem a szívedet, és felfalom a szemed láttára, ahogy egykor ígértem - mennydörögte a lény -, és ezek a te szánalmas harcosaid sem fognak megmenteni. Mert a várakozással töltött hosszú évek minden napján, minden órájában és minden percében csakis erre a napra vártam, amely most, íme, eljött végre! A Nuln városában a Szarvas Patkány vérszomjas hívei felett aratott győzelem után Gotrek és Felix csatlakoznak egy agg törpetudós expedíciójához. Ám titokzatos és pusztító erők is bekapcsolódnak a játszmába, és valahol, a föld mélyén testet ölt egy démon, hogy beváltsa ősrégi, halálos ígéretét...
