„Ebben a vallási-nemzeti szimbólumrendszerben a passió más szereplői is megjelentek: a Magyarországot eláruló és annak területéből részesedő kisebbségek Júdás, valamint a Krisztus ingére kockát vető római katonák szerepébe kerültek, a Patrona Hungariae felöltötte Mária alakját, aki táplálja, elsiratja és lesegíti a keresztről a Fiút, a nagyhatalmakat pedig, amelyek gyávák méltányos döntést hozni, s még a felelősséget is elhárítják maguktól, Pilátussal lehetett párhuzamba állítani. A revíziós gondolat így terebélyesedett afféle hitvalló mozgalommá, amely a történelmi Magyarország felbomlását a krisztusi szenvedéstörténettel, a revízió útját pedig az evangéliumi örömhírrel azonosította.” Jelen kötet, mely az eredeti, 2001-ben azonos címmel megjelent kiadvány bővített kiadása, ismerteti a történelmi Magyarország felbomlásának folyamatát, a trianoni békeszerződés megalkotását, rendelkezéseit, közvetlen demográfiai és gazdasági hatásait, majd fejezetről fejezetre megvizsgálja, mit jelentett és miben nyilvánult meg a két háború közötti revizionizmus a közgondolkodás és a külpolitika területén. Bemutatja a területi revíziós törekvések érvrendszerét, az erre épülő külpolitikai elméletet és gyakorlatot, a revíziós propagandát, a különböző határmódosítási terveket és mindezek külföldi fogadtatását. A szerző részletesen foglalkozik az irredentizmus magyarországi kultuszával, s elemzi azt a folyamatot, amelynek során a revíziós törekvések végzetesen összefonódtak a tengelyhatalmak politikájával, majd átmeneti sikerek után a második világháború végére kudarcot vallottak. Emellett röviden bemutatja a kisebbségi magyarság helyzetét és az 1938–1941 között visszacsatolt területek gazdasági és társadalmi reintegrációjának folyamatát is.
