A labdarúgást mindig a nagy csillagok, a virtuózok, a klasszisok éltették. Gyermekkorunkban, annak idején rajongással vártuk Puskásék, Deák Bambáék meccseit, és sosem mulasztottuk el, ha Matthews, Zebec vagy más külföldi sztár jött a Népstadionba.
Így voltak a későbbi gyerekek, no meg természetesen a felnőtt szurkolók a következő évtizedekben Pelével, Riverával, később Beckenbauerrel, Crujff-fal, még később Platinivel, Maradonával, akiknek minden megmozdulása óriási élményt jelentett.
A jelenkor drukkerei a televízió jóvoltából már szinte minden mérkőzésen láthatják Ronaldinho, Henry, Messi és társaik parádés cseleit, passzait és góljait. Én nagyon örülök minden olyan írásnak, amely a nagy csillagok életével, játékával foglalkozik. Ez a könyv a kor legnagyobb sztárjait gyűjti csokorba. Ötven éve egy ilyen munkából kihagyhatatlan lett volna legalább féltucatnyi magyar labdarúgó, de huszonöt éve is befért volna két-három hazai kiválóság.
Nem a volt válogatott játékos, a kitűnő újságíró és kritikus tévé szakkommentátor szerző hibája, hogy jó szívvel nem került közéjük magyar labdarúgó. Talán ha majd ennek a könyvnek lesz egy második, harmadik kiadása, akkor akad majd újra olyan játékos, teszem azt, az olvasók, a mai gyerekek között, akit nem lehet, nem szabad kihagyni a legjobb labdarúgók közül.
