Bánhidi Zoltán - A magyar sportnyelv története és jelene

Name: Bánhidi Zoltán - A magyar sportnyelv története és jelene
SKU: 988799
Price: 1500 HUF
Availability: InStock

Cikkszám:

988799

ÚJDONSÁG

Bánhidi Zoltán - A magyar sportnyelv története és jelene

Előszó	11
A sport szó jelentéstörténete a magyarban és kapcsolata a rokon értelmű szókhoz	15
A sport szó az Értelmező Szótárban	15
Az első elnevezések: testgyakorlás, testgyakorlat, gymnastica, athletica, testi nevelés (testi pallérozás, test formálása, testi mívelés)	15
Az angol sport hazánkban	18
A sport szó nagyobb elterjedésének akadályai	21
A dugonicsi torna szó és a tornázás	23
A hivatalos nyelv állásfoglalása	24
Az új athletika	24
Testedző sport, testedzés	25
Testnevelés	26
A sport a századvégi sportújságokban	26
A sportsajtó és a sportnyelv	31
A sportfogalom a Nemzeti Sportban és a Sporthírlapban	32
A sport fogalma Siklóssynál	33
Napjaink sport-meghatározásaiból	34
Megjegyzések az Értelmező Szótárhoz	35
Sportjellegű tevékenységek nyelvi nyomai a nyelvújításig (896-1772)	36
Sportjellegű tevékenység kifejlődése és lelőhelye	36
Az idegen nyelvű nyelvemlékek	37
Anonymus turnamentum adata és Dugonics torna szava	37
Egy Regino-idézet nyelvi hatása	40
A XVI. századi városi krónikák és egy anakronizmus	40
Magyar nyelvemlékek	40
Sylvestertől a "verseny" kifejezője: szökjünk hamarját	41
A XVI. sz. első negyedéből: hamarját futna, töttem laptázást	41
Tinódi, Ilosvai, Heltai egy-két kifejezése	41
Egy "sporttudósítás" külföldről 1620-ból	42
A testgyakorlás a tudományban	43
A testgyakorlás Comenius iskolájában	43
Sportjellegű tevékenység szórakoztatási céllal	44
Bethlen Miklós egyéni testgyakorlása	44
A korszak szótári anyagából	44
Összegzés	45
A nyelvújítás a felvilágosodás és a reformkor testi nevelésében (1772-1849)	48
A testi nevelés szakirodalmának első magyar művelői	48
Fejezetcímbe kerül a test gyakorlása	48
Mátyus "A testnek gyakorlásáról közönségesen"	49
A testi nevelés szakkifejezés első használói	51
A testi egésségesítő gyakorlások-ról és a "mulattatás"-ról	51
A mozgások osztályozása	52
A testgyakorlás haszna a "köznépre": Vedres, Falusi	52
A görög testgyakorlás a magyar nyelvben: Kis János (1809), Szabó János	53
Az első tudományos cikk "A testet tárgyazó nevelésről"	54
A testgyakorlás helye a régi és újabb neveléstudományban	54
Önálló könyv "a testnek nevelésé"-ről	54
Könyv a lovaglás "rendszeres oktatásá"-ról	55
A sport első próbálkozásai	56
Wesselényi és Széchenyi gyakorlati sportnyelve	56
Az időszaki sajtó nyelvi anyagából: testgyakorló/testgyakorlati/gimnasztikai-intézet, uszoda, olympiai játékok, verseny, verseny(e)zők, bíróság, csónakda, sport, torna	58
Az első magyar nyelvű szakkönyv a vívásról	59
Gyakorlati szakkönyv az úszáshoz	59
Szótárainkból	60
Összegezés	60
A magyar sportélet kibontakozásának nyelvi képe (1849-1896)	65
A sport szó terjesztése és az angol hatás	65
A vadászat sportja és a lóverseny előkelő köreinben	66
Az első magyar sportújság és tudósítások az angol sportéletből	67
A Vadászműszótár -, és függeléke: a Versenyműszótár	67
A tornázás mozgalma hazánkban	68
Az elméleti alap: Bakody írásai	68
Batizfalvi és Zimányi testgyakorlati nyelve	69
A Matolay-teremtette tornaszaknyelv	70
Az evezés magyar szakkönyvet kap	75
Az 1868. évi törvénycikk "tanodai" tornatanításának nyelvi hatása	76
A "német torna" visszahatása: - az angol athletikai sportok és testedző játékok	77
Esterházy magyar tudósításai angol sporteseményekről	77
Molnár Lajos írásba foglalja a tágabb értelmű athletika nyelvét	79
A kolozsvári "Sport" című újság	82
Bepillantás a lovaglás és a lóverseny szókészletébe	83
A torna és az atlétika harca a nyelvben	83
A "magyar torna" ébredezése és az "eltornászosodás"	84
A magyar labdajátékok könyvei: Hamary és Porzsolt Lajos	86
Az első kiegyenlítő lépések a szakkérdésekben és az egységesítésre való törekvés a szaknyelvben	87
A Tornaügy (1883) és a Herkules (1884)	87
Porzsolt Lajos gyakorlati kiegyenlítő munkája	88
Az egyleti élet írásos nyelve és Szontagh Ábrahám szaknyelvi munkássága	89
A tornairodalom gyűjteményes kiadásai	91
A Sport-Világ c. szaklap (1893) és a versenyszabályok	93
Az újkori olympiai játékok előszele: újabb magyar könyvek a görög versenyekről	94
Egy-két megjegyzés az időszaki sajtó szerepéről	95
Egyes sportágak (korcsolya, vívás, kerékpár, sí, football) szakkönyvei korszakunk végéről	96
Adatok nagyszótáraink szemléjéből	98
Összegezés	98
A modern sportélet nyelve (1896-1920)	103
Az első olympiai versenyek hazai előkészületei	103
A Pesti Hírlap és a Pesti Napló hatása sportnyelvünk alakulására	103
Az olympiai versenyprogram hiteles fordítása a Sport-Világban	104
Születő sportkifejezések	105
Tudósítások az olympiai játékokról: a Pesti Hírlap és a Pesti Napló stílusa	106
A sikeres sportszereplés következménye	107
A testi nevelés újabb könyvei	107
Modern könyv a sportok egészségtanáról	108
Az újonnan tanult sportanyag a nyelvünkben	109
A millenium és a sport	109
A verseny-beszámolók címeiből	109
Az első újsághírek a footballról	110
Módszerváltásunk szükségességéről	111
A labdarúgás nyelvének alakulása	111
Az első helyen századunk magyar sportnyelvében	112
Bemutató a Sport-Világban	113
A labdarúgó-játék terminológiájáról általában	113
A terminológia elemzése	115
A Nemzeti Sport és a Sporthírlap kapcsolata a labdarúgáshoz	118
A labdarúgás első jelentkezése közvetlenül a világháború után	121
Kialakul az úszás verseny-terminológiája	122
Az első magyar olympiai diadal a sajtó nyelvében	122
Adatok a sajtó hazai beszámolóiból	123
Az úszóversenyszabályok	124
A vízi poló-játék szabályai magyarul	124
A Nemzeti Sport szókészletéből	124
Modernizálódik az atlétika alapszókincse	126
Az olympiai versenyek szakmai fejlődésének tükröződése a sajtóban	126
A Magyar Athletikai Szövetség Könyvtár sorozatának szakkönyve	129
Megjegyzések a tornasport nyelvéhez	129
A nehéz atlétika próbálkozásainak nyelvi emlékei	130
A súlyemelés	130
A birkózás	130
Az ökölvívás	131
Magyarosodás a vívás szókincsében	132
A kerékpározás és a tömegek nyelve	133
Az evezés nem tud kilábalni az angol terminológiából	135
A tennis magyar kifejezéseinek feltűnése	135
A céllövő sportból	136
A ping-pong v. az asztali-tennis a magyar sportéletben	137
A téli sportok (korcsolya, szín, szán-verseny, jéghockey)	137
Kisebb sportok nyelvi nyomai	139
A sportnyelv és a nyelvészet	139
Összegezés	141
Sportnyelvünk a két világháború között: - és a sportnyelvújítás (1920-1945)	147
A Nemzeti Sport célja: a tömegsport	147
A Sporthírlap a jubiláló Nemzeti Sportról	147
A sportnyelvújítás előzményei és szükségessége	148
A Nemzeti Sport magyarító mozgalmának "rajt"-ja, és a célok	149
A Magyarosan szerepe a mozgalomban 1936-tól	152
A Pesti Hírlap Nyelvőre és a nyelvtisztító mozgalma	156
A sportnyelvújítás eredményeinek értékelése	156
A sportnyelvi stílus	157
A sportirodalom stílusjegyeiről általában	157
A Nemzeti Sport és a Sporthírlap stílusának különbsége	158
A magyar sportirodalom műfajairól	160
Böngészet a sportágak szókészletének újabb állományából	162
Összegezés	165
Sportnyelvünk jelene (1945- )	168
A felszabadulás és a sportélet	168
A tömegsportért	168
Sportkönyvkiadás és a sportsajtó	169
A politikai élet nyelvi tükröződése a szókészletben	169
A mozgalmi zsargon és a sportnyelv stílusa	170
Sportnyelvi átadások köznyelvünknek	170
Napilapjaink és az olvasók a sportnyelvért	171
Egy korai elemző cikk sportsajtónk nyelvéről	172
A Népsport aktuális sportnyelvi kérdésekről	173
A rádió és a televízió sportnyelve	175
A szaksajtó nyelvének bírálata	177
"Visszaidegenesedési" folyamat	177
Sportszakirodalmunk stíluselemei	178
Mai sportszaknyelvünk stíluseszközeiről	178
Egy-két újabb sportnyelvi metaforáról	180
A legújabb kifejezések sportágak szerint	183
Összegezés	186
Irodalom (Forrásjegyzék és rövidítések)	191
Sportnyelvtörténeti szótár	205