Az őstörténet (prehistória) napjainkban válságát éli. A régészek világszerte ráébredtek, hogy az őstörténet nagy része - ahogy azt az erről szóló kézikönyvekben megírták - megbízhatatlan, sőt egy része egyszerűen rossz. Néhány hiba természetesen várható volt, hiszen a régészeti feltárások során előkerülő minden új leletanyag elkerülhetetlenül új következtetésekre vezet. Ám ami bekövetkezett, az minden képzeletet felülmúlt. A fejlődés eredménye - amelyet még egy pár évvel ezelőtt is aligha lehetett előre látni - az lett, hogy azok az előfeltevések, amelyekre támaszkodva az őstörténetet tanultuk, örökre érvényüket vesztették. A múltról alkotott hagyományos elképzelésnek annyira fontos elemei voltak ezek, hogy az Egyesült Államokban a megkérdőjelezésükre tett minden olyan kísérletet, hogy nélkülük rekonstruáljuk a múltat, "újrégészetnek" neveztek el. Az utóbbi időben számos hozzászóló olyan alapvetőnek nevezte az őstörténeti kutatásban lezajló "forradalmat", mint amilyen alapvető a tudományos gondolkodásban lezajló forradalom volt.