Az aranyművesség történetének első kiadása 1986-ban jelent meg, és régés-régen elfogyott. Talán említeni sem kell, hogy azóta mennyi változás történt a világon, különösen Európának abban a régiójában, ahol hazánk is elhelyezkedik.A magyar ötvösség helyzete hűen tükrözi a múlt és korunk politikai és gazdasági változásait: sok öröm és még több csalódás adatott és adatik művelőinek. A nemesfémiparban és -kereskedelemben világszerte alapvető átrendeződések zajlanak: szinte átrajzolódik a térkép, alig ismerjük ki magunkat rajta. A magyar ötvösség fönnmaradásának csak akkor van esélye, ha fölkészültebb, rugalmasabb, mint versenytársai. Az aranyművesség története c. mű olyan szakmai tanfolyamok oktatási anyagává vált, amelyeken az elmúlt esztendőkben több mint ezer hallgató vett részt. Úgy gondoltuk, hogy legalább a mi szakmánkban fogadjuk meg Széchenyi István, intelmét, amely szerint a haza fölvirágoztatásának útja három lépcsőfokon át vezet: a kulturális fölemelkedés (és ezen ő nem csupán a humán, hanem a szakmai kultúrát is értette – erről tanúskodik egész életműve), a gazdasági megerősödés és a politikai szabadság (nála a sorrend sem közömbös!). Az átdolgozás és a bővítés révén áttekinthetőbb szerkezetűvé vált a könyv, információi korszerűbbek és bőségesebbek.
