Az olvasóhoz |
5 |
A jobbágyrendszer és a jobbágyfelszabadítás Erdélyben |
|
Adatok az erdélyi falu társadalmi tipológiájához 1848 előtt |
8 |
Röviden a társadalmi falutipológiáról mint kutatási módszerről |
8 |
A társadalmi falutipológia lehetősége. A falu mint társadalmi képlet |
10 |
Az erdélyi falu társadalmi típusai 1848 előtt |
16 |
Társadalmi közösségek és struktúrák az egyes falutípusokban Erdélyben |
25 |
Az erdélyi falu társadalmi típusainak etnikai viszonyai, különös tekintettel a magyar etnikumra |
48 |
1848 nemzeti és társadalmi jellege Közép- és Délkelet-Európában |
54 |
A jobbágyrendszer megszüntetése 1848-ban Erdélyben |
68 |
A történetírás kérdései |
68 |
A jobbágyfelszabadítás Közép- és Kelet-Európában 1848-ban |
69 |
A jobbágyfelszabadítás kérdése Erdélyben a forradalom idején |
75 |
A jobbágyfelszabadítás kimondása a kolozsvári országgyűlésen |
87 |
A jobbágyfelszabadító törvény |
90 |
A jobbágytörvény végrehajtása és fogadtatása |
91 |
A számok tükrében |
95 |
Vázlatok a jobbágyfelszabadítás és a zsellérkérdés történetéről a Székelyföldön (1848-1896) |
102 |
Jobbágyok és zsellérek a Székelyföld társadalmában az 1848 előtti évtizedekben |
102 |
Az 1848-as jobbágyfelszabadító törvény és a jobbágyok felszabadulásának problémái a forradalom alatt |
125 |
Az 1849-1853-as átmeneti szakaszról |
131 |
Az 1854-es császári nyílt parancs és következményei |
133 |
Változás és hagyomány Erdély gazdasági és társadalmi szerkezetében a kapitalizmusban. A modern civilizáció elterjedése |
|
A vasúthálózat kiépülése Erdélyben és hatása a gazdasági életre. A vasutak kultúrtörténetének egyes kérdései |
148 |
Az abszolutizmus kora |
149 |
A dualizmus kora |
151 |
A vasutak gazdasági jelentősége |
161 |
A vasutak kultúrtörténetéről Erdélyben |
164 |
A hitelrendszer: bankok, takarékpénztárak. Az erdélyi kapitalizmus etnikai arca |
168 |
Az abszolutizmus kora |
170 |
A dualizmus kora |
173 |
A hitelintézetek nemzetisége |
188 |
Hagyomány és változás az erdélyi falu életében a kapitalizmus korában |
191 |
A földtulajdon megoszlása |
191 |
A paraszi gazdálkodás |
204 |
A családi háztartás |
205 |
A parasztgazdaság típusai |
206 |
A piac szerepének fokozódása |
210 |
A munkaeszközök fejlődése |
212 |
A gazdálkodási rendszerek váltzásai. Az ugarhagyó gazdálkodás felbomlása és a váltógazdaság fejlődése |
220 |
A falu társadalma |
226 |
A parasztság fogalmának kiszélesedése. A paraszt-társadalom struktúrája |
226 |
Az osztályviszonyok |
228 |
A birtok nélküli parasztság |
230 |
Az erdélyi magyar falu életmódja a XIX. század második felében és a XX. század elején |
246 |
Az életmódról és az életmódkutatásról |
248 |
Az újkori falu mint életkeret |
248 |
A falusi család életmódja |
261 |
Iparosodás és városfejlődés a XIX. század második felében és a XX. század elején. A városi civilizáció elterjedése Erdélyben |
270 |
Az iparfejlődés időszakai |
272 |
Élenjáró és elmaradott iparok. Az iparfejlődés sajátosságairól Erdélyben |
280 |
Városfejlődés és technológiai változások |
286 |
A civilizációs vívmányok elterjedése |
292 |
A munkások első politikai szervezeteiről Erdélyben |
296 |
Jegyzetek |
|
Rövidítések jegyzéke |
309 |
Tárgyi jegyzetek |
311 |
Névmutató |
338 |
Helynévmutató |
344 |
Cuprins |
352 |
Inhalt |
355 |