| Előszó |
5 |
| A logika tudományának tárgya |
7 |
| Mi a logika tárgya? |
7 |
| Gondolkodás és nyelv |
12 |
| Hagyományos és modern logika |
14 |
| Formális logika és dialektika. Dialektikus logika |
22 |
| Különböző nézetek a logika tárgyáról |
28 |
| Az ítéletek durvaszerkezetének logikája |
34 |
| Az ítéletekből összetett ítéletek |
34 |
| Az ítéletekről általában. Ítélet és mondat |
34 |
| Az összetett ítéletek jellemzése |
37 |
| Az összetett ítéletek összes lehetséges fajtáiról |
49 |
| Az ítéletek közötti viszonyok |
57 |
| Azonosságok |
62 |
| Az ítéletfajták absztraktságáról és viszonylagosságáról |
69 |
| Az összetett ítéletek normálformára vezetése |
72 |
| Mindig-igaz, mindig-hamis, kielégíthető formulák |
84 |
| Az ítéletek durvaszerkezetén alapuló következtetések |
89 |
| A következtetések általános jellemzése |
89 |
| A feltételes és a szétválasztó szillogizmusok |
92 |
| Következtetések érvényességének vizsgálata táblázatos módszerrel |
103 |
| Következmények levonása táblázatos módszerrel |
110 |
| Következtetések érvényességének eldöntése normálformára vezetéssel |
116 |
| Következmények levonása azonosságok felhasználásával |
120 |
| A következményfogalomról |
125 |
| Az áramkörök logikája |
128 |
| A fogalom |
142 |
| Fogalom és nyelv kapcsolata |
143 |
| Fogalom és nyelvi kifejezés |
143 |
| A fogalom logikai szerkezete |
144 |
| A fogalom tartalma és terjedelme |
144 |
| Az osztályokkal végzett műveletek |
150 |
| Összetett fogalmak képzése |
155 |
| Az absztrakt tárgyakról |
157 |
| Őredikábilis és impredikábilis fogalmak |
159 |
| A fogalmak fajtái |
162 |
| Általános, egyedi és üres fogalmak |
162 |
| Konkrét és absztrakt fogalmak |
165 |
| A fogalmak közötti viszonyok |
166 |
| A meghatározás |
179 |
| A nominális meghatározás |
179 |
| A reális meghatározás |
181 |
| A nem és faj alapján történő meghatározás |
182 |
| A meghatározás szabályai |
183 |
| A felosztás |
187 |
| Az ítéletek finomszerkezetének logikája |
191 |
| Az arisztotelészi szillogisztika |
191 |
| A kategorikus ítélet |
191 |
| A kategorikus ítéletek közötti viszonyok |
203 |
| Közvetlen következtetések kategorikus ítéletekkel |
205 |
| A kategorikus szillogizmus |
207 |
| Az arisztotelészi szillogisztika és az iskolás hagyományos logika torzításai |
218 |
| Ítéletek és következtetések formalizálása az osztály-logika eszközeivel |
223 |
| S-P szerkezetű ítéletek üres osztályok lehetőségének feltételezésével |
223 |
| A kategorikus szillogizmus elemzése, értelmének kiterjesztése az osztály-logikában |
229 |
| A predikátumok logikája |
234 |
| Relációs ítéletek |
235 |
| Az egyszerű ítéletek formalizálása a predikátumkalkulusban |
239 |
| Következtetések elemzése a predikátumkalkulusban |
254 |
| Az eldöntésprobléma ismeretelméleti jelentősége |
256 |
| A deduktív rendszerekről |
259 |
| A bizonyítás |
259 |
| Tézis és érvek |
259 |
| A bizonyítás fajtái |
263 |
| A bizonyításokban előforduló hibák |
265 |
| Az axiomatikus-formalizált rendszerek |
268 |
| A szintaktikai rendszerek |
270 |
| Szemantikai rendszerek |
273 |
| A deduktív axiómarendszerek tulajdonságai. Az ellentmondásmentesség |
275 |
| Logikai rendszerek axiomatikus felépítésének szerepe a tudományos kutatásban |
277 |
| A reduktív következtetések |
280 |
| A reduktív következtetések fajtái |
280 |
| Az induktív következtetés |
283 |
| A teljes indukció |
283 |
| A nem-teljes indukció |
284 |
| Az analogikus következtetés |
286 |
| A logikai törvényekről |
289 |
| A formális logika alaptörvényei és viszonyuk a dialektikus gondolkodáshoz |
289 |
| Az azonosság törvénye |
290 |
| Az ellentmondás törvénye |
294 |
| A kizárt harmadik törvénye |
299 |
| A logikai rendszerek törvényei |
300 |
| Jegyzetek |
309 |
| Név- és tárgymutató |
325 |
