Gunst Péter, Miru György, Veliky János, Velkey Ferenc - Polgárosodás és szabadság

1. Bevezető 9
II. A Birodalom hatalmi rendszere: a rendiség és az abszolutizmus viszonya, 1790-1830 11
1. A rendi-nemzeti eszme igézetében 11
2. A rendi-nemzeti mozgalom eredményei 16
3. A reformereik radikális kísérlete 21
4. A napóleoni háborúk időszaka 25
5. A Szent Szövetség szorításában 30
III. A felbomló és átalakuló rendiség gazdasági-szociális rendszerei 33
1. A hagyományos gazdaság válsága 33
2. A társadalom fejlődésének irányai és lehetőségei 42
3. Nemesség 45
4. Parasztság 47
5. Polgárság 49
6. Értelmiségi szerepkörök 51
7. Nemzetiségi és vallási szerkezet 52
8. Településtípusok és polgárosodás 55
9. Az életmód szerkezete 59
IV. A magyar liberalizmus születése 61
1. Új évtized - új korszak fordulóján 61
2. Széchenyi István reformeszméi, programja 63
3. A magyar reformmozgalom kibontakozása 69
4. Az 1832-36-os országgyűlés - intézmények, politikai csoportok 72
5. A reformok sorsa a pozsonyi és a kolozsvári (erdélyi) országgyűlésen 78
6. A kormányterror esztendei 82
7. Kompromisszum és előrelépés az 1839-40-es országgyűlésen 85
8. A magyar liberalizmus sajátosságai 88
V. A polgári átalakulásért folytatott küzdelmek eszméi és intézményei 90
1. Az átalakulás programjának kiszélesedése - Kossuth Lajos és a Pesti Hírlap 90
2. Programviták - Széchenyi különvéleménye és az újkonzervatív vitapozíció 96
3. Monarchia, nemzetek - eltérő nézőpontok 99
4. Az 1843-44-es országgyűlés 102
5. A reformerek útkeresése az évtized közepén 106
6. Pártok és programok az átalakulásról 111
7. Az 1847-48-as országgyűlés 115
VI. Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc 120
1. Az alkotmányos fordulat esélyei 1848 elején 120
2. A pesti forradalom 121
3. Az áprilisi törvények 123
4. Az alkotmányos intézmények 125
5. A szabadság körei 129
6. Nemzetiségi mozgalmak 132
7. Az önvédelmi harc 134
8. A forradalom és szabadságküzdelem leverése 136
VII. Az alkotmányosságtól az abszolutizmusig 138
1. A Habsburg Monarchia újjászervezése 138
2. Magyarország beillesztése a Habsburg Birodalomba. Hatalmi politika és modernizáció 141
3. Eszmei és politikai útkeresések 1849 után 147
4. Az abszolutizmus válsága és az első megegyezési kísérlet 153
5. A kiegyezéshez vezető utak 158
6. Az abszolutizmus feloldása, a kiegyezés 164
VIII. A dualista politikai rendszer és működése 168
1. A közösség tartalma 168
2. A dualizmus hatása a magyar alkotmányosságra 172
3. A választási rendszer 174
4. A pártok az 1890-es évek közepéig 176
5. A közigazgatás 186
6. Az intézményeket működtető elit 189
7. Modernizáció és társadalompolitika az 1890-es évek közepéig 190
IX. A gazdaság modernizációja 198
1. Az ipari forradalom fogalma 198
2. Az átalakulás külső keretei 1848-49 után 204
3. A gazdaság infrastruktúrája 208
4. A mezőgazdaság átalakulása 211
5. A tőkeképződés 221
6. Az ipari fejlődés 223
7. A külkereskedelem 233
8. A gazdasági fejlődés mérlege 235
X. A polgári társadalom kiformálódása 236
1. A társadalom polgárosodása 236
2. A társadalmi szerkezet 237
3. A társadalom polgárosodásának jellege 239
4. A nagybirtokos arisztokrácia 240
5. A középbirtokosok 243
6. A parasztság 244
7. A nagyburzsoázia 248
8. A tőkés polgár 250
9. Az értelmiség 251
10. A kispolgárság 252
11. A munkásság 254
12. A társadalmi átalakulás eredményei 257
13. Az életmód szerkezete 258
XI. Az átalakulás konfliktusai és a politikai élet szerkezetváltozása 262
1. A nemzetiségi kérdés 262
2. A munkáskérdés 265
3. Az agrárkérdés 267
4. A középosztály szerveződése 273
5. Eltolódások a politikában 274
6. A parlamentarizmus 276
XII. Politikai eszmék a századfordulón 291
1. A liberalizmus 291
2. A nacionalizmus 292
3. Az újkonzervativizmus 293
4. Kísérletek a liberalizmus továbbfejlesztésére 298
5. A polgári radikalizmus 299
XIII. Tájékoztató irodalom 304